A versek olvasgatása, mondogatása is nagyon jó elfoglaltság. A játékosan rímelő sorok a kedves hangzás segítségével szintén sok ismeretet adnak át a gyerekeknek.

 

Mondókák

 

Szállj le pille, kútkávára,

szegény ember szakállára,

onnan meg a pap házára!

*****

Lepke, lepke, lepke,

szállj a tenyeremre!

Nem szállok, mert félek,

örülök, hogy élek!

*****

Lepke, lepke, szállj le,

szállj le a kezemre!

Mézem is van, cukrom is van,

válogathatsz benne!

*****

Szállj le pille, tejet adok!

Ha megiszod, majd még adok!

*****

Tarka szárnyú pillangó,

icipici lepke,

kérlek, légy szófogadó,

szállj le a kezemre!

Hipp ide, hopp oda,

a kis lepke megfogva!

*****

Kis pillangó, picike,

ne légy bohó, szállj ide!

Tarkabarka szárnyadon

gyönyörködöm én nagyon.

 

 

Osvát Erzsébet: Pettyes Pille

 

Pettyes pille

ideszáll,

odaszáll.

Kis Jutkára

rátalál.

Most is ott ül

lenhaján.

El is szundított

talán?

 

Mentovics Éva: Lepkeálom

 

Bodzabokor rejtekén

szundikál egy csepp legyén.

Szivárványszín csipkeinge

pilleporral van behintve.

Tücsökzene elringatja,

virágtányér ring alatta.

Pillekönnyű lepkeálom

tovaszárnyal héthatáron.

 

Fecske Csaba: Lepkehívogató

 

Szállj le, lepke, magot adok!

Ha megeszed, többet adok.

Mint a szirom, szép a szárnyad,

ékessége vagy a nyárnak.

Tarka lepke, szállj kezemre!

Mondd csak, mi szél hozott erre?

Ha majd vége lesz a nyárnak,

hová repít gyönge szárnyad?

 

 

 

Bartos Erika: Hernyó

 

Körtefára felmásztam,

Kilenc hernyót találtam.

Egyik ült egy levélen,

Egy a sárga körtében,

Egy a fának odvában,

Egy csak morgott magában.

Egy az ágon hintázott,

Egy a törzsön felmászott.

Egy már mélyen szunyókált,

Egy meg fentről kukucskált.

Kilencedik hernyócska,

Rákúszott az ujjamra,

Óvatosan levittem,

Fa tövébe letettem.

 

Mentovics Éva: A pillangó tánca

 

Napsugaras rét felett

táncos kedvvel lépeget.

Harmatvízben megfürödve

reggelre már víg a kedve.

Tarka szárnya libbenő,

lábán pöttöm cipellő.

Jobbra perdül, balra táncol,

nektárt gyűjt a szép akácról.

Kémleli a kék eget,

virágszirmon lépeget.

Csillámporos fodros szárnya

pillekönnyen perdül táncra.

 

Osvát Erzsébet: Csilla meg a pillangó

 

Pillangó,

pillangó,

pillangó, szép sárga.

Meg-meglibben szárnya.

Röpítené Csillát

messzi tengerekre,

hetedhét országba.

Ne szállj el,

ne szállj el,

te szép sárga lepke!

Ne röpítsd el Csillát

messze tengerekre,

hetedhét országba;

repül ő,

repül ő,

édesapa hívó,

ölelő karjába.

 

 

Fazekas Anna: Lepke

 

Patakparti nefelejcsre

rászálott egy tarka lepke.

Bíbor szárnya, bársony teste

aranyporral volt befestve.

Megcsodálta füsti fecske

csiripelő verebecske.

Lement a nap, jött az este

elrepült a tarka lepke.

 

Drégely László: Pillangó csalogató

 

Szállj le, szállj le pillangó

zöldellő kertembe,

kertemben virágzó

liliom kelyhébe.

 

Veszek neked csengőt,

víg dalokat zengőt.

Vele keltsél reggel,

mikor a nap felkel.

 

Gazdag Erzsi: Száll, száll a pillangó

 

Száll, száll a pillangó,

rét fölött libegő,

víz fölött villogó.

 

– Rét fölött libegő,

víz fölött villogó,

szállj le hozzám, szállj le,

pávaszempillangó!

 

– Nem szállok le hozzád;

tenyeredbe zárnál.

Szabad szállásom van

minden kis virágnál.”

 

Mentovics Éva: A pillangó

 

Könnyű a léptem,

libben a szárnyam.

Hajnalban már a

kerteket jártam.

 

Csábít a rózsa,

rezzen az ága.

Bókol a szélben

tarka virága.

 

Tálam a nárcisz,

étkem a nektár.

Sárga virága

minden nap megvár.

Négy kecses szárnyam

lebben a szélben.

Rózsakehelyben

szunnyadok éjjel.

 

Nézd meg az összes pillangós játékötletet ide kattinva!