Napocska-hívogató versek

Napocska-hívogató versek

posted in: Tavasz, Tavaszváró, Vers | 2

Véget ért a tél, egyre többet bújik elő a napocska, néha már a melegét is érezzük. Hívogassátok együtt a napfényt és figyeljétek az ébredező természetet!  A rügyek megduzzadnak a fákon, a madarak sütkéreznek a napon, és lassan-lassan előbújnak az első kis virágok! A tavasz-hívogató versikék nemcsak kedvesek, játékosak, hanem tükrözik a természetben végbemenő változásokat is. Itt olvashatsz néhányat:

 

Mondókák

Szél, szél, kedves szél,

minden felhőt elvigyél,

süssön ki a meleg nap,

örüljön a gyerekhad!

 

ID-10031999

 

Katicabogárka

Szállj fel az égbe!

Hozzál onnan napfényt

Arany tekenőbe!

Hozzál nekünk meleget,

vigyed el a hideget!

 

.blow-88234_640

 

Süss ki Nap, fa alá,

Bújj el hideg, föld alá!

Süss föl, nap, Szentgyörgy nap!

Kertek alatt egy kis bárány mag megfagy!

 Teríts alá köpönyeget, adjon Isten jó meleget!

Süss föl, nap, Szent-György nap!

*********

Hozd ki fiam a horgot,

hadd rántom le a napot!

Hozd el koldus a napot,

 adok egy rossz kalapot!

 

ID-10034908

 

Osvát Erzsébet: Tavaszváró mondóka

Távozz, hideg, olvadj, hó!

Hagyj minket itt, Télapó!

Küldd a lányod magad helyett,

mondd meg neki, el ne feledd:

hozza el a meleget,

fecskét, gólyát, hóvirágot,

a nevető kék eget!

 

Bars Sári: Tavaszköszöntő

Csivitel a sok veréb:

Télúrfiból már elég!

Zord Február, tova fuss,

Jöjj el hamar, Március

Zsenge lánya, Napsugár!

Kicsi és nagy téged vár.

Arany hajad terítsd szét,

Zöldüljön ki minden rét.

Bontsál szirmot Hóvirág,

Hadd szépüljön a világ.

Fiúk, lányok táncba fognak,

Tavasz, tavasz lesz, már holnap!

 

hovirag

 

Kálmánczy Zsófi: Költögető

Hahó, tavasz! Hallasz engem?

Annyi mindent kéne tennem.

Kinn a kertben ágyást ásni,

kis kerítést renoválni.

Csicsókát kéne ültetni,

árpát, búzát földbe vetni.

Hogy fogjak a sok dolgomhoz,

hogyha te még mindig hortyogsz?

Itt az idő kikeletre,

vágyunk már a langymelegre.

Ébredj, tavasz, hozz meleget!

Váltsd fel végre már a telet!

 

Szalai Borbála: Búsul a tél…

No, öreg tél, csomagolj és indulj szépen!

Melengető nap ragyog már fönn az égen.

Március is félúton jár: nem maradhatsz!

Át kell adnod helyedet az új tavasznak!

Búsul a tél – ereszekről hull a könnye,

úgy pereg, mint kalárisnak fényes gyöngye…

El is tűnik a gyöngyfüzér észrevétlen –

s megmozdul egy picinyke rügy bölcsőjében. 

 

260px-Bellis_perennis_1

 

Mentovics Éva: Tavasz tündér

Varázspálcám suhogása 

felkelti a vidéket.

A tél végi utazásra

barátaim kísérnek.

 
Varázsigém hatalmával

elaltatom a telet.

Az ágakra rásuhintva

ébresztem a rügyeket.

Virág nyílik ahol járok,

ágak végén tipegek.

Tündérszárnyam nyomában már

ott virít a kikelet.

 

Galambos Bernadett: Szervusz tavasz!

Szervusz, Tavasz, tűnj el, Tél!

Nem kell már a sok fehér!

Zöldelljen az erdő, rét, nyitogasd a pipitért!

Gyermekláncfű, gólyahír

napfényért most néked ír.

Csald elő a meleget,

hadd űzze el a telet!

Szervusz, Tavasz, tűnj el, Tél!

Hóval, faggyal megszűnjél!

 

Donkó László: Tavasz éke

Barkabontó napsugárka,

mézet gyűjtő kis bogárka,

rügyfakasztó boldog zápor,

csöpp levélke almaágról,

fehér szirma meggyvirágnak,

tavasz éke a világnak.

 

tavaszi fa

Kányádi Sándor: Márciusi versike

Tavaszt csörög a szarka, tavaszt.

Zöldülni kezd a barna haraszt.

Zsendülni kezd a zsenge határ.

Erőre kap a gyönge bogár.

Szelídülnek az ordas szelek.

Barkákat hány a bokros berek.

Bukfencet vet a játszi patak.

Már csak a hegyen látni havat.

 

Osvát Erzsébet: Három cimbora

Sándor, József, Benedek hozza már a meleget.

Mindhármukon hátizsák, jönnek hegyen-völgyön át.

Elöl Sándor billeg-ballag, a nyomában József baktat.

Hátul szuszog Benedek, cipelik a meleget.

Sándor viszi a mezőre, József viszi az erdőbe,

a megmaradt meleget tóba szórja Benedek.

 

Gyárfás Endre: Kerekező

Csupa kerék ez a világ:

nézd a napot odafenn!

Még a szél is kerekezik.

Hiszed-e, hogy bukfencezik

fatörzseken, köveken?

Minden gurul, minden mozog:

kerekezik ürge, pocok;

fényvesszővel int a nap;

nárciszok és margaréták,

petúniák, porcsinrózsák

kis kerekké nyílanak.

Szemem, tárulj kerekre,

patakokra, erekre,

pillangókra, fecskékre,

tücsökre és cincérre,

gyöngyvirágra, tarackra…

kereken: a tavaszra!

2 Responses

  1. Sümegi Katalin

    Nagymami vagyok.

Leave a Reply