A gyerekeknél mindig a nagy mozdulatokból haladunk a kisebbek felé, így a vonalközbe írt sorokat is meg kell, hogy előzze sok-sok játékos megtapasztalás, amelyek során a gyerekek lemozogják, letapogatják, sokféle módon végigkövetik, végül többféle eszközzel átrajzolják, meghúzzák az adott vonalakat, formákat.
A nagymozgásoktól a finommozgásokig, a formák, betűelemek felisméréstől a rajzolgatás megszerettetéséig és az ujjak ügyesítéséig sok minden tartozik ide, de most arra szeretnék kitérni, hogyan használhatjuk sokféle módon a vonalvezetést segítő játékos feladatlapokat.
Kiscsoportosoknál
Amikor látok olyan foglalkoztató füzeteket, amelyek 3 évesek írás-előkészítéséről szólnak és a benne levő feladatok során ceruzával kell húzogatni, összekötni, akkor azt gondolom, a szerző nincs tisztában azzal, mit tud egy 3 éves gyerek. Persze akadnak, akik kiscsoportban is már ügyesen kerekítik a karikákat, de a többségük még csak firkál, és ez természetesen nem baj. Ekkor még elegendő az egyenes, vagy nagyon egyszerű formájú, széles sávok követése többféle módon. Például: színes gyurmacsíkokat sodorva.
A gyurmázás önmagában is nagyon jól erősíti, ügyesíti a pici ujjakat. Ilyenkor még a kígyó sodrás sem megy könnyen, azt is meg kell tanulni. Pláne, ha ugyanolyan hosszúnak kell lennie, mint a lapon levő csíknak. Ilyenkor ez egy közös játék, érdekesség, hogy: jé, pont olyan hosszú lett, a kislány végig tud rajta sétálni az oviba – még be is nyomogathatjuk az ujjbegyünkkel, hogyan ugrál végig az úton.
Jó ötlet és nagy kedvenc a gyerekeknél a matricapöttyök, vagy más formájú kisebb matricák végigragasztgatása az útvonalon. Sorban egymás mellé kerülnek a kis pöttyök, így lesz belőlük egy hosszú egyenes (hívhatjuk kígyónak, kukacnak is).
Egyszerű ötlet az is, ha különböző színű kupakokkal rakjátok ki a különböző ívű utakat. Kupakok helyett lehetnek gombok is.
Ezeket az oldalakat az Ovis lettem! játékcsomagban találod meg. Itt olvashatsz róla többet!
A festegetés is jobban megy még ilyenkor ecset nélkül, csak az ujjakkal. Nagy figyelem kell ahhoz is, hogy a kis karikákba kerüljenek az ujjlenyomatok.
Ez az almás feladat az Őszi gyümölcsök játékcsomag kicsiknek szóló változatában található meg.
Középsősöknek
Egy, vagy két ovis év alatt sokat ügyesednek a gyerekek, főleg ha naponta lehetőségük van kedvük szerint rajzolgatni, zsírkrétázni, gyurmázni és úgy általában sok-sok tevékenység során az ujjaikat apró mozdulatokra használni. Ekkor már kicsit bonyolultabb útvonalon is jól elboldogulnak, például gyurma-csipetkéket rakosgatva (amik a példa kedvéért most őszi levelek is lehetnek).
Ha úgy látjátok, hogy ez még nehéz feladat, mindig vissza kell lépni egy lépcsőfokot, így jöhet akár a gyurma-kígyó is.
A nyomdázás is mindig sikert arat, bár elsőre nem könnyű a vonalon maradni! Emlékeztek? A kicsik még az ujjukkal nyomdáztak, középsősöknek már adhatunk nyomdát is (persze a kisebbek is kipróbálhatják, de valószínűleg felesleges ehhez egy vonalvezetős lap, elég egy nagy csomagolópapír is).
Egy érdekes feladat: próbáltatok már gyurmagombócokkal végigkövetni egy vonalat? Ebben az az érdekes, hogyha elkészült, végig lehet simítani a golyócskákon, így megérezzük vonal irányát. Ráadás, hogy a képen látható témához is illik, hiszen hagymagömbök, almák és zöld salátafejek is készülhetnek a kis golyókból.
Itt már egy kis nehézséget okozhat, hogy a golyócskákat viszonylag kicsire kell gömbölyíteni, mert így lehet követni a vonalat. Ha ez még nem megy, egyszerűen húzzatok hasonló vonalakt, vagy „utakat” nagy csomagolópapíron, ahol nagyobb gombócok is elférnek. Ha a gyerekeknek kedvük támad, mellette akár filccel is meghúzhatják a vonalat. Ilyenkor egy kicsit segít a gyurma-„kerítés” az iránytartásban.
Ez az oldal a Kis kertészek játékcsomagból származik
Fonalak ragasztgatásával is „érezhetitek” a vonalakat.
Nagycsoportban
Most már jöhet a zsírkréta, filctoll, ceruza, ecset, hiszen év végére már valamennyire biztosan kell tudni irányítani a kis ujjakat, benne az íróeszközzel. Szerintem ehhez szükséges az, hogy a gyerekek örömmel alkossanak mindenféle technikával, és ebbe beletartozik a rajzolás is sokféle eszközzel. Erről írtam már korábban. Sajnos sokszor látom, hogy a felnőttek leszólják, kijavítják a gyerekek műveit, vagy megmondják, mit hová rajzoljon még, hogy „szép legyen”. Én azt gondolom, ez nagyon sok esetben közrejátszik abban, hogy a gyerekek nem szívesen ülnek le rajzolni, színezni, pláne nem vonalakat húzni.
Sokat törtem a fejem, hogyan hozhatnám meg a kedvüket, ezért született sok színes oldal, amin (laminálás után) huzigálhatnak bátran vonalakat, mert aztán letöröljük és kész. Ha véletlenül nem sikerül olyan tökéletesen, annak nyoma sem marad. Ha pedig már ügyesek, akkor jöhetnek a „maradandó” alkotások. Itt is lehetünk kreatívak:
Ez is nagy türelmet igénylő feladat:
Nagycsoportos feladatokat találtok még itt is.
Remélem, kaptatok pár új ötletet! Jó rajzolgatást!
