A gyerekek mozgásfejlődésének rendkívül nagy jelentősége van már a születéstől kezdve.
Az újabb- és újabb mozgásformák elsajátítása során egyre több pálya, útvonal (szinapszis) épül ki az idegrendszerükben, amelyek az érzékszervektől érkező információkat továbbítják. A mozgásformák tökéletesedésével ezeken a pályákon egyre gyorsabb és könnyebb lesz az információáramlás.
A pici baba megtanulja például megfogni, majd elengedni a színes csörgőt, később képes lesz az elguruló labda után nyúlni, majd a kúszás, mászás során el is éri azt. Még később, amikor már ülni, majd állni is tud, megtanulja elgurítani, majd eldobni a labdát, aztán egyre bonyolultabb dolgokat tud vele végezni.
A mozgás fejlődése mindig együtt jár az idegrendszer fejlődésével is,
ezáltal az értelmi képességek fejlődésére is nagyon nagy hatással van.
Óvodáskorban rendkívül nagy jelentősége van annak,
hogy elegendő időt, teret, és változatos mozgásformákat biztosítsunk a gyerekeknek.
A rendszeres, sokoldalú mozgás hatására…
Fejlődik fizikai erőnléte, állóképessége
- a rendszeres mozgás által fejlődik a légzési- és keringési rendszer
- nő az izomtónus, amely elősegíti a helyes testtartás kialakulását,
- ha minden évszakban elegendő időt tölthetnek a szabadban, edzettek, egészségesek lesznek, szervezetük ellenállóbb lesz.
Tapasztalatokat szerez a környezetéről
Megtapasztalja például,
- hogyan kell lépkedni a forró aszfalton, vagy a bokáig érő hóban,
- hogyan lehet szaladni a hepehupás, göröngyös úton, vagy a vízparti homokban
- milyen élmény vízbe ugrani, és milyen a kemény földre huppanni
- melyik a könnyebb: dombra felmenni, vagy lefelé szaladni …stb.
Fejlődik a térérzékelése, tájékozódása
A sokféle mozgás során megtanulja az irányokat a saját testéhez képest meghatározni, pl::
- a hintára úgy ülök fel, hogy az a hátam mögött van,
- vagy ráhasalok, és akkor a hasam alatt 🙂 ,
- a mászókán úgy lógaszkodom, hogy karomat a fejem fölé nyújtom,
- a kismotorral jobbra fogok kanyarodni, ha a kormányt jobbra fordítom stb.
El tudja helyezni magát a térben, képes érzékelni az őt körülvevő tér jellemzőit:
- Most bent vagyok a szobában, itt kicsit sötét van és hűvös, ha kimegyek az udvarra, kint leszek, ahol meleg van és világos.
- Ha látok egy gödröt, kikerülöm a bicajjal
- Amikor lecsúszok a vízi csúszdán, becsukom a számat/befogom az orromat, hogy ne menjen bele a víz
- Amikor megbotlok valamiben, előreteszem a kezemet eséskor
Persze mindezt nem gondolják így végig a gyerekek, hanem a sok-sok mozgás közbeni tapasztalás által kerül a birtokukba ez a sok tudás.
Tapasztalatokat szerez az időbeli tájékozódásról is
egy-egy bonyolultabb mozgásforma kivitelezéséhez fontos a mozgáselemek sorrendje, pl.:
- úgy tudok biciklizni, hogy először megfogom a kormányt, aztán ráülök a bicajra, felteszem a jobb lábam a pedálra és elkezdem tekerni
- akadálypályán való végighaladáskor meg kell jegyezni milyen sorrendben követik egymást a feladatok
a különböző mozgásformákat tudom lassan és gyorsan is végezni, pl:
- amikor egyenes az út, gyorsan tekerem a bicajt, amikor jön a kanyar, lelassítok
- a lépcsőn lefelé gyorsabban megyek, felfelé lassabban
Matematikai tapasztalatokat is szerez
például:
- Ha kicsit lépek, több lépés kell, amíg elérek a sarokig, ha nagyot lépek, akkor kevesebb
- Az alacsonyabb/kisebb mászókára könnyebben tudok fel- és lemászni
- A kisebb labda elfér a markomban, a nagy labdát két kézzel kell fognom
- Ugróiskolánál egy- és két lábon is ugrálok, és felismerem a mezőkbe írt számjegyeket is…stb.
Mindezek alapján, láthatod, hogy milyen nagy jelentősége van a gyerekek számára a rendszeres, változatos mozgásnak.
Az alábbi bejegyzésekben sok-sok mozgásos játékötletet találsz:
Mozgásos játékok a testrészek megismerésére
Mozgásos játékok a ruhadarabok megismerésére
Mozgásos játékok télen a szabadban
