Érdemes tudatosan törekednünk arra, hogy a mindennapjaikban helyet kapjon a természettel való kapcsolat.

 A gyerekek végtelen kíváncsisággal, érdeklődéssel szemlélik a sokszínű növény- és állatvilágot, és örömmel használják ki a természetes környezet lehetőségeit, adottságait a játékra, mozgásra, felfedezésre.

Nyáron nagyszerű lehetőség adódik arra, hogy valódi tapasztalatokat gyűjtsünk arról, hogyan is lesz a búzából kenyér.

Az alábbiakban pár ötletet találsz 5 napra elosztva, amelyek megfelelnek az óvodás gyerekek életkori sajátosságainak.

Válogassatok belőle kedvetekre és valósítsatok meg néhányat! Kísérd figyelemmel rendszeresen a „Játékos hónapok” témaköreit és töltsetek együtt minél több örömteli időt!

Ismerkedjetek meg a búzával, meséljetek arról, mi történik vele, miután megérett! Vajon mi az az aratás, mi történik a búzával, és hogyan lesz belőle kenyér?

Nézz meg ehhez néhány ötletet!

Miért hasznos mindez?

Nagyon fontos, hogy a gyerekeknek legyen tudása, tapasztalata arról, hogyan kerülnek az élelmiszerek az asztalunkra, mennyi minden szükséges ahhoz például, hogy mindennap elfogyasszuk a kenyeret, péksüteményt.

Ha megismerik a termőföld csodálatos erejét, és azt is, hogy mennyi ember munkája van egy szelet kenyérben, akkor remélhetőleg felnőttként is figyelni fognak arra, mi és honnét kerül az asztalukra.

Díszítsétek az otthonotokat a természetben gyűjtött kincsekkel, használjátok játékhoz, alkotáshoz őket!

Itt találod ehhez az ötleteket.

Miért hasznos mindez?

• A gyerekek további tapasztalatokat szereznek alkotás, játék közben például a búzakalászról, búzaszemekről.
• A dekorációk mindennap felidézik a közös élményeket, példát adnak számukra az esztétikus környezet megteremtéséhez.
• Az alkotás során fejlődik a finommotorika, a különböző eszközök használata.

Ha néha olyan meséket, történeteket választunk a délutáni, vagy esti csendes percekhez, amelyek az aktuális történésekről szólnak, a gyerekek számára a mesébe ágyazva megfoghatóbbá, megismerhetőbbé válnak bizonyos folyamatok – mint például az, hogyan is lesz a kis búzaszemből kenyér.

Itt találod a meséket.

Miért jó mesélni?

• A közös mesemondásnak elsősorban az érzelmi biztonság, a kapcsolódás megteremtése a célja. Ilyenkor a gyerekek többnyire ellazult, nyugodt állapotba kerülnek, ami segíti a feszültségek oldódását, a belső képalkotás folyamatát.
• A mese elsődleges célja nem a tudás bővítése, de sok esetben nyúj hasznos ismereteket a gyerekek számára.
• Mesehallgatás során bővül a gyerekek szókincse, fejlődik szövegértésük, gondolkodásuk.

Tanuljatok meg egy rövid nyári verset, vagy olvasgassatok esténként verseket búzáról, aratásról, cipósütésről.

Itt találod a verseket.

Miért hasznos mindez?

• A gyerekek örömmel fedezik fel a versekben is a séták, kirándulások során már látott dolgokat: búzát, malmot, kombájnt.
• A versek a játékosan rímelő ritmusos soraikkal jó szórakozást nyújtanak a gyerekeknek.
• Segítik a pontosabb kiejtést, fejlesztik a ritmusérzéket.

A boltos játék mellett az egyik legsokoldalúbb szerepjáték lehet, amikor a gyerekek “pékség”-et játszanak.

Összekapcsolódhat a sütős-főzős játékokkal, amikor az elkészített péksüteményeket, kalácsokat, sütiket kezdik el árusítani, de kialakulhat saját élmények kapcsán is.

Például ha rendszeresen meglátogatunk egy pékséget, és a gyerekek az ott tapasztalt látvány, finom illatok és ízek hatására újra és újra át szeretnék élni az élményt, szívesen megjelenítik azt a saját játékukban is. 

Nyáron a kenyérsütés folyamatáról beszélgetve szintén kialakulhat egy játék, amelyben központi szerepet foglal el a lisztté őrölt búza és az abból készült finomságok.

Itt találod az ötleteket a pékség-szerepjátékhoz.