Kik voltak a kalózok?
A kalózok tengeri rablók voltak, akik elvették más hajók rakományát.
Régen, amikor még nem léteztek autók, a kereskedők az áruikat gyakran szállították hajókon. A kalózok az ilyen hajókat fosztogatták. Gyakran élelmiszert, szeszes italt, fűszereket, gabonát, selymeket, aranyat, ezüstöt, vagy más árut zsákmányoltak. Néha embereket is foglyul ejtettek, akikért váltságdíjat követeltek.
A kalózok amellett, hogy raboltak, ügyes tengerészek voltak, akik úgy ismerték a tengert, mint a tenyerüket. A tengeren való utazás sokszor veszélyekkel teli volt.
A hajók vitorláit a széljárástól függően ki kellett engedni, vagy be kellett húzni. Ehhez pedig nagyon magasra kellett felmászniuk a matrózoknak. Gyakran kerültek viharba, ilyenkor megtörtént, hogy a hajó felborult.
Előfordult, hogy a partot éréskor sérült meg a hajó alja, és a legénység egy szigeten ragadt. Ilyenkor meg kellett javítaniuk a hajón tátongó lyukat mielőtt tovább tudtak volna indulni.
Milyen volt a kalózhajó?
A régi kalózhajók vitorláshajók voltak. A hajóskapitány iránytű és térkép segítségével tájékozódott, valamint a nap, a hold és a csillagok állása is segítette az útirány tartását.
Fontos volt, hogy a kalózhajó gyors legyen, hiszen utol kellett érniük más hajókat és néha nekik is menekülniük kellett.
A sebesség méréséhez egy hosszú, csomókkal ellátott kötelet dobtak a vízbe, és közben homokórával mérték, milyen gyorsan peregnek a spulniról a csomók. A homokórában pont annyi homok volt, ami 30 másodperc alatt lepergett. Minél gyorsabban haladt a hajó, annál több csomóra és annál hosszabb kötélre volt szükség. Itt láthattok a sebesség mérésről egy rövid videót.
Fontos volt az is, hogy a tenger mélységét mérjék. Ehhez is hosszú kötelet használtak, amely végén egy nehezék volt: ledobták a víz mélyébe, megvárták míg leért a fenékre, majd felhúzták és megnézték, meddig lett vizes a kötél.
A rakományt és a zsákmányolt kincseket a hajó alsó részében tartották és itt aludt a legénység is. Gyakran kis helyen zsúfolódtak össze, így gyakoriak voltak a betegségek, járványok. A kapitány és a hajó tisztjei kényelmesebb lakosztályban laktak a hajó felsőbb részében.
A hajó alját – mivel fából készült – gyakran megrongálták a rájuk tapadt kagylók, férgek. Ezért időről-időre ki kellett kötniük a szárazföldre, hogy megtisztítsák a hajót.
A kalózhajón ágyúk is voltak, amivel megtámadták az ellenséges hajókat.
Milyenek voltak a kalózok?
A kalózok legtöbbször férfiak voltak, de akadtak női kalózok is.
A kapitány kalapot viselt, és a derekára szíjazva többféle fegyvert: kalóz szablyát, kardot és pisztolyt is használtak. A tengeri csatáknál gyakran szurokba mártott vitorlavásznat viseltek a felsőtestükön, mert ez valamennyire védte őket a kardvágásoktól.
Biztosan láttál már olyan kalózt, akinek az egyik szemét kendő fedi. Erre többféle magyarázat is létezik. Az egyik szerint így szoktatták a szemüket a sötétséghez a kalózok. Amikor a fedélzetről lementek a sötét hajótérbe áttették a szemfedőt a másik szemükre, így a sötétséghez szokott szemükkel máris jobban láttak. Ez különösen csatáknál volt fontos.
A kalózok közt azért volt több falábú és kampókezű, mert a csatákban szerzett sérüléseket nem mindig tudták meggyógyítani, így a végtagjaikat gyakran elvesztették. Az ágyúdörgéstől gyakran a hallásuk is károsodott.
A kalózok szívesen fogadták be a papagájokat, értük is sok pénzt kaptak
Készíts
kalózos memória-
játékot a
gyerekeknek!
Kik voltak a sellők?
A sellők mesebeli, mitológiai lények, olyan lányok, akiknek emberi teste halfarokban végződött. Hívták őket hableánynak, vízi tündérnek is.
Sok-sok történetet meséltek róluk már a régi időkben is. Gyakran a tengeren utazó matrózok, vagy a halászok mesélték, hogy látták a víz felszínén felbukkanni a hableányokat, akik egyébként a víz alatti birodalmukban éltek. Egyes történetek arról szólnak, hogy a sellők jelezték a közelgő vihart, katasztrófát a tengeren utazóknak. Más elbeszélések szerint a vizek tisztán tartásában is szerepet játszottak.
A legismertebb mese Hans Christian Andersen tündérmeséje, a kis hableányról szól, aki beleszeret egy hercegbe. Hogy a kis hableány kiléphessen a partra és követhesse a herceget, a tengeri boszorkához fordult: arra kérte, varázsoljon neki lábakat. Cserébe a hangját kellett odaadnia. Walt Disney rajzfilm feldolgozás szerint a pár egymásba szeret és a kis hableány a herceg felesége lesz. Az eredeti történet vége viszont az, hogy a kis sellő habbá változik és visszatér a tengerbe.
sellő szobor Thaiföld egyik tengerpartján
Magyarországon a Balatonhoz is kötődik egy hableány legenda. A történet szerint régen a Badacsony hegy még tűzhányó volt. A hegy ura egyszer meglátott egy csodálatosan szép lányt a Balaton vízében, s szerelmes lett belé. Hívására meg is jelent a leány, aki vidáman fröcskölte a vizet és szelte a habokat. Amikor a sellő megrázta aranyhaját, rámosolygott és lemerült a víz alá, a hegy ura gondolkodás nélkül a tóba vetette magát, hogy elérje kedvesét. A csobbanással viszont kioltotta a vulkánt. (forrás)
A sellők nem csak történetekben, hanem festményeken, rajzokon is megjelentek, sőt szobrok is őrzik az alakjukat a világ minden táján.
A sellők kagylókból, gyöngyökből, csigaházból készült ékszereket hordanak, hosszú hajuk van, és kiválóan látnak a víz alatt. Gyakran sütkéreznek a sziklákon, vagy játszanak a delfinekkel, halakkal.
Manapság is nagyon népszerűek a kisebb- és nagyobb lányok körében is a sellők. Több országban is működnek hableány iskolák, ahol sellőúszást tanulhatnak a bátor leányzók. Ehhez egy uszonyt húznak a lábukra, és hullámzó mozdulatokkal úsznak a vízben. A lenti videóben láthatod, hogyan. Népszerűek lettek a víz alatti csodaszép fotók is, amelyeken sellők pózolnak.
Készíts
a vízi élőlényekkel kapcsolatos
nyomtatható
játékokat
a gyerekeknek!
Tudd meg, hogy melyek óvodás gyermeked legfontosabb képességei, amelyek fejlődésére szülőként nagyon fontos odafigyelned!
Olvasd el az egyszerű tippeket, amelyeket tehetsz érte a mindennapokban!
