Barion Pixel

Régebben én is azoknak az aggódó anyukáknak a táborába tartoztam, akik folyton rászóltak a gyerekekkel hancúrozó párjukra: „Ne dobáld!” „Ne szorítsd!” „Ne tekerd ki a kezét!” „Engedd el, nem látod, hogy fáj neki?” Persze a gyerekeknek semmi bajuk nem lett, csak én csodálkoztam el azon, amikor újra és újra kérték a bírkózós, bokszolós, rodeós, ökölharcos stb. játékot. Mára már teljesen természetes számomra: az apukák egészen máshogyan játszanak a gyerekekkel, mint az anyukák. De már azt is tudom, hogy erre is szükség van! Játékok apával:

Íme néhány megdönthetetlen érv az apával való hancúrozás mellett:

Javítja az intelligenciát

„Amikor egy gyermek a szülőjével hancúrozik, az agyukban különböző területek aktiválódnak – köztük olyanok is, amelyek a mozgáskoordinációért, a kreativitásért és az érzelmi kötődésért felelősek.”  (idézet forrását lásd lejjebb).

Rugalmasság, gyors reagálás

A fizikai játék közben gyorsan kell váratlan szituációkra reagálni, figyelni kell a kiszámíthatatlan helyzetekre. Sosem lehet tudni, éppen honnan érkezik a következő „támadás”. Kreatívan és gyorsan kell megoldani a hirtelen fellépő kihívásokat.

 

Játékok apával

 

Fejleszti az érzelmi intelligenciát

A kicsi gyerekek még nehezen tudnak uralkodni érzelmeiken, de a hancúrozós játékok segítenek nekik megtanulni azt, hogyan kell az érzelmeket fokozni, szabadjára engedni, majd szép lassan megint lecsitítani. A non verbális kommunikáció segítségével gyorsabban lesznek képesek felismerni mások érzelmi reakcióit (szemkontaktus, testbeszéd). A gyerekek sokkal könnyebben kimutatják az érzéseiket hancúrozás közben, mintha el kellene mondaniuk mit éreznek.

 

Kommunikáció

A fiúk nem igazán lelkesednek az érzelmek kimutatásáért, főleg akkor nem, ha valami pozitív érzést kell közölniük (szeretlek, jól érzem magam veled). A fiús játékok azonban lehetőséget teremtenek a közeledésre, a kapcsolatfelvételre, a barátkozásra, ezáltal fejlesztik a szociális képességeket.

 

Erkölcsi minta

Amikor a gyerekek apával hancúroznak, folyamatosan példát látnak az önzetlenségre, becsületességre, az önuralomra – vagyis arra, hogy az erőfölénnyel nem szabad visszaélni. Ezek a minták fontosak a kooperáció, a korrektség és az önzetlenség kialakulása szempontjából.

És hogy honnét tudom mindezt? Ebből a jó kis könyvből:

 

 Játékok apával

De nem csak ilyen okosságokat találhat benne aki elolvassa, hanem sok-sok játékötletet is. Főleg olyanokat, amilyeneket az apukák szeretnek játszani a kicsikkel. Nézd csak!

 

Tomboló elefánt

 

Emeld fel kisgyermekedet úgy, hogy ő lábaival kulcsolja át a derekadat, majd óvatosan hajtsa hátra a fejét és nyújtsa hátra karjait. Te közben a derekánál tartsd őt jó szorosan, a karjaiddal pedig a lábait szorítsd magadhoz! Ketten együtt pont olyanok vagytok, mint egy óriási elefánt és a himbálódzó ormánya. Óvatosan forogj körbe, aztán iramodj neki a házban – trombitálhattok is, mint az igazi elefántok! Közben mindvégig támaszd meg jó szorosan a gyerkőc derekát!

 

Enyves kéz

 

Tegyünk úgy, mintha mindenhez odaragadnánk amit csak megérintünk a kezünkkel (a földhöz, az asztalhoz, a gyermekünk lábához)! A gyermeknek az a feladata, hogy leválassza apuci ujjait a megragasztott dologról. Hagyjuk neki, hogy sikerüljön, de ne tegyük túl egyszerűvé a dolgát! Amint az utolsó ujjunk is felszabadult, azonnal „ragadjunk oda” valami máshoz. Egy változat: színleljük azt, hogy a két kezünk mágnes, és mindent megragad, ami közé kerül – például magát a gyermeket is.

 

X-15

 

A világ mindeddig leggyorsabb repülőgépére, a 6,7-szeres hangsebességet is elérni képes X-15-re emlékezünk ezzel a játékkal, amely a „beszállással” kezdődik és a „kilövéssel” folytatódik. A csemete a vállunkon fekszik a hasával, és karjait szárnyként kitárja, miközben a hóna alatt szilárdan tartjuk. A kilövés azt jelenti, hogy elkezdünk őrült módra futni, miközben a legidétlenebb repülőgéphangokat hallatjuk – lehetőleg jó nagy hangrobbanásokkal. Meleg nyári napokon ádáz léági harcba bocsátkozhat a szabadban két, vagy akár több X-15-ös is, amelyek a szárnyak végén lévő vízipisztolyokkal vadul tüzelnek egymásra.

 

Ádáz párnacsata

 

Egymás püföléséhez sokkal jobb a nagy, tollpihével tömött alvóvánkos, mint a kanapé kicsi, kemény párnái. Harc közben mindig a cipzáras, vagy gombos felénél kell megragadni a párnát és csak a puhább részével szabad ütlegelni az ellenfelet, hogy megelőzzük a sérüléseket. Nagyobb gyerekekkel játszhatunk úgy, hogy például a győzelemhez tíz fejre mért csapás kell, és két lábra mért ütés felér egy fejen elhelyezett találattal. A kisebbek inkább annak örülnek, ha a szüleik egy sikeresebb mozdulattól látványosan elterülnek. Mindig fogjuk vissza az erőnket a gyerekek képességeinek megfelelően!

 

Testbilincs

 

Ebben a játékban lazán, de szilárdan az ölünkbe vesszük a gyermekünket és megpróbáljuk megakadályozni, hogy kicsússzon, vagy kiszabaduljon az ölelésünkből. A legjobb, ha a biztos és biztonságos fogás érdekében megragadjuk a saját csuklónkat, vagy könyökünket. Hangoztassuk fennen, milyen szökésbiztos a testbilincsünk („Innen aztán sosem szabadulsz!”), majd lepődjünk meg, amikor a gyermeknek mégis sikerül megszöknie. A játékot érdekesebbé tehetjük, ha több gyereket is bevonunk, akik kívülről segítenek társuknak.

Ha neked is ismerősek ezek a játékok, akkor ez a könyv neked való! Sok-sok hasonló – apával játszható őrültséget találtok benne. Néhány játék címe ízelítőül:

  • Görög katapult
  • Emberi ágyúgolyó
  • Vörös tornádó
  • Gőzhenger

 

 

Jó hancúrozást!