Már egészen kis korban képesek a gyerekek egymás után helyes sorrendben mondogatni a számokat. Ez azonban inkább hasonlít egy vers mondogatásához, mert ilyenkor a számokat csak mint betanult sorozatot mondják egymás után – a valódi tartalmukat még nem ismerik. Hogyan is jutnak el a gyerekek odáig, hogy iskolába lépve már füzetbe írt számjegyekkel képesek műveleteket megoldani? Ez a folyamat a tárgyakkal való cselekvéstől indul és eljut a gondolati tevékenységig – úgy is mondhatjuk, hogy a külső tapasztalatok belsővé válnak.

Amikor kisgyermekekkel kapcsolatban a matematikára gondolunk, először valószínűleg mindenkinek a számolgatás jut eszébe.

Pedig a matematikához ezen kívül még rengeteg dolog kapcsolódik. A számolás is csak akkor foglalja magába a valódi tartalmát (nemcsak a számok mondogatását), ha ezt megelőzi az összehasonlítás, válogatás, halmazalkotás képességének kialakulása. Talán ez így nagyon tudományosan hangzik, pedig nem az 🙂 . Mindezek létrejöttét lehet egyszerűen, játékosan a mindennapi szituációkat alapul véve támogatni, segíteni.

 

Tulajdonságok felismerése, megnevezése

 

A matematika elsősorban a gondolkodás fejlődését jelenti, amelyet kicsi gyerekeknél természetesen csakis gyakorlatias módon, játszva, tevékenykedve segíthetünk.

Nagy szerepe van ebben a folyamatban a gyerekek részéről az érzékelésnek, észlelésnek és a megfigyelésnek, mert ezek során szereznek tapasztalatokat a tárgyakról, azok tulajdonságairól.

Kicsi, nagy, kerek, szögletes, piros, sárga, sima, szúrós, édes, savanyú ….mind-mind olyan tulajdonságok lesznek, amelyek alapján szét lehet válogatni, csoportokba lehet sorolni a tárgyakat, dolgokat. Néhány játékötletet ehhez ebben a bejegyzésben is találtok.

A tulajdonságok felismeréséhez nagyon jó a barkochba játék, amit először úgy játszunk, hogy felsoroljuk egy állat, növény, tárgy, vagy személy tulajdonságait, akit ez alapján fel kell ismerni. Például: gondoltam valakire, aki barna, rövid hajú, kék nadrágban van, középső csoportos. Ki ő?

 

Azonos – különböző

 

Egy idő után felismerik, hogy néhány tárgynak vannak azonos tulajdonságai. Például: az asztal körül mindegyik szék fehér, vagy: a tálban mindegyik alma zöld.

És észreveszik azt is, hogy miben különböznek egymástól a dolgok. Például: az egyik alma kisebb, mint a többi; vagy: a sok fehér bárány között van egy fekete.

 

Nagyméretű termések, falevelek, gyümölcsök számolgatáshoz

 

A sok-sok megismert játékot, tárgyat, dolgot tehát többféle csoportba, halmazba tudjuk osztani a tulajdonságaik alapján. Egyik kosárba a piros almákat tesszük, a másikba a zöldeket.

Valahol itt kezdődik el a számfogalom megalapozása, hiszen meg is tudjuk számolni, hogy az egyes halmazoknak mennyi eleme van.

 

Az azonos és különböző tulajdonságok felismeréséhez sok-sok hétköznapi tevékenység és játékötlet alkalmazható. Például:

  • terítsük meg az asztalt úgy, hogy a lányok rózsaszín szalvétát kapnak, a fiúk zöldet
  • válogassuk ki a zoknikat: a lyukasakat tegyük a varrókosárba, a többit a fiókba
  • mondjunk felváltva zöld színű dolgokat; aztán mondjunk négylábú állatokat; soroljunk fel tavaszi virágokat…stb. (ebben az esetben azonos tulajdonságokhoz gyűjtöttünk dolgokat)

 

A tulajdonságok megfigyelésének képességét fejleszti a kakukktojás-játék, a különbség-kereső, és a “Mi változott meg?” játék is. Ezekről ebben a bejegyzésben is olvashatsz.

 

Halmaz alkotás, számlálás 

 

Amikor a gyerekek már tisztában vannak az egyes dolgok tulajdonságaival, a halmazok elemeit aztán meg is tudják számlálni. Például: Mennyi fakockát gyűjtöttünk össze? Mennyi alma került a kosárba?

Az alábbi képen látható játék a Kis kertészek játékcsomagban található: ahány gyümölcsöt látsz, annyi piros korong legyen a kártyán, ahány zöldséget, annyi zöld korong!

 

hogyan tanulnak meg a gyerekek számolni

 

Amikor megszámoljuk, hogy valamiből hány darab van, mindig kísérjük egy mozdulattal: tegyük rá az ujjunkat a tárgyra, amikor kimondjuk az adott számot.

Jó, ha sok-sok lehetőséget biztosítunk a mindennapok folyamán a számolgatásra. Számoljuk meg, hányan ülünk az asztalnál, mennyi barackot vásároltunk, hány szem cukrot teszünk a kávéba, mennyi lépcsőn megyünk fel stb.

Hasznos az is, ha egy-egy mennyiséget többféle érzékszervvel érzékelnek a gyerekek! Ehhez nagyon jó játék, amikor megszámoljuk, mennyi lépést teszünk. Vagy: közösen tornázunk és minden gyakorlatból nyolcat csinálunk. Ilyenkor a mozgással együtt mondjuk a számot.

További egyszerű játékok:

 

  • Kiválogatjuk a piros színű gombokat a varródobozból és megszámoljuk, hogy hány darab.
  • Megszámoljuk, mennyi alma van a tálban, majd tapsolunk ugyanannyit.
  • Megkérjük a gyerkőcöt, hogy koppintson annyit, ahány kiskacsát lát.

 

Őszi ovis foglalkoztató

 

 

Több-kevesebb-ugyanannyi

 

A következő lépcsőfok, amikor a halmazok elemeiből további részhalmazokat alkotunk, majd megszámlálva össze is hasonlítjuk azokat. Például:

  • Ugyanannyi piros kocka van, mint kék.
  • Melyik több: a fakocka, vagy a műanyag kocka?
  • Melyikből van kevesebb: a piros, vagy a zöld almából?

Tovább nehezítjük a feladatot, ha műveleteket is végzünk: tegyél még a kosárba fakockát úgy, hogy  ugyanannyi fakocka legyen, mint műanyag kocka!

 

 

A “Több-kevesebb” feladatlapokat a Játéktár éves előfizetésével érheted el.

A sok-sok cselekvő tevékenység, játék során egy-egy számhoz rögzül az adott mennyiség: amikor kimondjuk például, hogy három, ez minden dologból három darabot jelent.

Ehhez egy szemléletes példa a Három medve című mese, amelyben mindenből három van. Három medve, három szék, három tányér, három ágy. Olvass erről többet itt.

 

hogyan tanulnak meg a gyerekek számolni

A halmazok összehasonlításához pedig nagyszerűen alkalmazható a Három pillangó c. mese, amikor egy-egy pillangóhoz egy-egy ugyanolyan színű tulipánt tudunk párosítani. Így láthatjuk, hogy ugyanannyi pillangó szerepel a mesében, mint tulipán.

 

ovis matematika mese

További egyszerű játékok:

 

  • Mondj egy számot, kisgyermekednek pedig ahhoz kapcsolódva valamilyen mozgást kell végeznie. Például: három – hármat ugrik; öt – ötöt tapsol.
  • Ugyanezt a játékot játszhatjátok úgy is, hogy mozdulattal kifejezel egy számot, gyermeked feladata pedig az lesz, hogy ugyanannyi tárgyat gyűjtsön össze. Például: ha kettőt koppintasz – neki két kisautót kell hoznia; ha négyet tapsolsz – négy almát kell az asztalra tennie.
  • Nehezítés: tegyél az asztalra valamennyi gyufaszálat (vagy gombot, kockát, bármit), gyermeked pedig tegyen maga elé annyit, hogy eggyel több legyen, mint neked. Aztán annyit, hogy eggyel kevesebb, kettővel több legyen…stb.

 

Számsorozatok

 

Mivel minden számnak van rákövetkezője, a számokból sorozatokat is tudunk alkotni. Ez lehet növekvő és csökkenő.

Bármilyen építkezős játék során javasolhatjuk, hogy építsünk lépcsőt, vagy mindig egy kockával magasabb tornyot. Ezzel azt tapasztalják meg a gyerekek, hogy “mindig lehet eggyel több…vagy eggyel kevesebb” az építőelemekből. Ezzel párhuzamosan pedig mindig magasabb, vagy alacsonyabb lesz a torony.

Ezt a tudást bármilyen hétköznapi tevékenységgel összeköthetitek – akár a szilvamagozással is. Olvass erről itt!

 

hogyan tanulnak meg a gyerekek számolni

 

Amikor a gyerekek már sok-sok tárggyal végezték el a fenti matematikai tartalmú játékokat, hamarosan képekről is felismerik az adott mennyiségeket.

A lenti képes számkártyákat korábban a Járművek játékcsomag tartalmazta. Ide kattintva most le tudod tölteni ezeket az oldalakat. A képek segítségével nem csak az ugyanannyi autót ábrázoló kártyákat kereshetitek meg, hanem számsorozatot is létrehozhattok belőlük.

 

 

A számsorozatoktól már csak egy lépés a sorszámnevek megtanulása. A sorszám mindig azt mutatja, hogy egy adott elem hol (hányadik helyen) található a sorban.

Ebben az esetben is először tárgyak, személyek segítségével ismertessük meg a sorszámnevek fogalmát a gyerekekkel. Például:

  • Számoljuk meg, hányadik házban lakunk!
  • Adjunk játékos feladatokat a gyerekeknek: fuss el a második villanyoszlopig, támaszd a biciklidet az első fához stb.
  • Ültessük sorba a babákat és mindegyik kapjon egy játékot: az első baba kapjon egy labdát, a második baba egy kisautót, a harmadik egy mesekönyvet…stb.

 

Ehhez a témához kapcsolódva egy egyszerűen elkészíthető játékötletet is találsz ebben a bejegyzésben.

 

hogyan tanulnak meg a gyerekek számolni

 

Egy idő után a gyerekek már ránézésre megmondják, hogy például mennyi pötty van a dobókocka oldalain. Ekkor mondjuk, hogy összkép alapján felismerik a számokat. Ennek gyakorlására bármely dobókockás játék alkalmas.

A fenti ismereteken kívül még nagyon sok minden tartozik a matematika témakörébe.

Például a méregetés (ehhez kapcsolódó játékötleteket itt találsz), a mennyiségek bontása és pótlása, vagy a geometriai formák megismerése.

Nem beszéltünk a számjegyekkel való ismerkedésről sem, pedig sok óvodás már érdeklődik irántuk 5-6 évesen.

 

Az oviban ezeket az ismereteket is hasonlóan játékos formában gyakoroljuk – és ha otthon is teret adtok ennek, nagyban segítitek az ilyen irányú gondolkodás fejlődését.

A matematika igen szerteágazó terület már ovis életkorban is, de sok-sok jól megválasztott játék segítségével otthon is sokat tehettek azért, hogy örömteli legyen az ezzel a területtel való ismerkedés folyamata.

Nézd meg az otthoni, játékos iskolaelőkészítő programot!

✅12 iskolaelőkészítő foglalkozás

✅iskolaérettség képességei

✅sok-sok mozgásos játék

✅videók, letölthető anyagok

Közös játék 10 héten át!