Már egészen kis korban képesek a gyerekek egymás után helyes sorrendben mondogatni a számokat. Ez azonban inkább hasonlít egy vers mondogatásához, mert ilyenkor a számokat csak mint betanult sorozatot mondják egymás után – a valódi tartalmukat még nem ismerik. Hogyan is jutnak el a gyerekek odáig, hogy iskolába lépve már füzetbe írt számjegyekkel képesek műveleteket megoldani? Ez a folyamat a tárgyakkal való cselekvéstől indul és eljut a gondolati tevékenységig – úgy is mondhatjuk, hogy a külső tapasztalatok belsővé válnak.

Amikor kisgyermekekkel kapcsolatban a matematikára gondolunk, először valószínűleg mindenkinek a számolgatás jut eszébe.

Pedig a matematikához ezen kívül még rengeteg dolog kapcsolódik. A számolás is csak akkor foglalja magába a valódi tartalmát (nemcsak a számok mondogatását), ha ezt megelőzi az összehasonlítás, válogatás, halmazalkotás képességének kialakulása. Talán ez így nagyon tudományosan hangzik, pedig nem az 🙂 . Mindezek létrejöttét lehet egyszerűen, játékosan a mindennapi szituációkat alapul véve támogatni, segíteni.

 

Tulajdonságok felismerése, megnevezése

 

A matematika elsősorban a gondolkodás fejlődését jelenti, amelyet kicsi gyerekeknél természetesen csakis gyakorlatias módon, játszva, tevékenykedve segíthetünk.

Nagy szerepe van ebben a folyamatban a gyerekek részéről az érzékelésnek, észlelésnek és a megfigyelésnek, mert ezek során szereznek tapasztalatokat a tárgyakról, azok tulajdonságairól.

Kicsi, nagy, kerek, szögletes, piros, sárga, sima, szúrós, édes, savanyú ….mind-mind olyan tulajdonságok lesznek, amelyek alapján szét lehet válogatni, csoportokba lehet sorolni a tárgyakat, dolgokat. Néhány játékötletet ehhez ebben a bejegyzésben is találtok.

A tulajdonságok felismeréséhez nagyon jó a barkochba játék, amit először úgy játszunk, hogy felsoroljuk egy állat, növény, tárgy, vagy személy tulajdonságait, akit ez alapján fel kell ismerni. Például: gondoltam valakire, aki barna, rövid hajú, kék nadrágban van, középső csoportos. Ki ő?

 

Azonos – különböző

 

Egy idő után felismerik, hogy néhány tárgynak vannak azonos tulajdonságai. Például: az asztal körül mindegyik szék fehér, vagy: a tálban mindegyik alma zöld.

És észreveszik azt is, hogy miben különböznek egymástól a dolgok. Például: az egyik alma kisebb, mint a többi; vagy: a sok fehér bárány között van egy fekete.

 

hogyan tanulnak meg a gyerekek számolni

 

A sok-sok megismert játékot, tárgyat, dolgot tehát többféle csoportba, halmazba tudjuk osztani a tulajdonságaik alapján. Egyik kosárba a piros almákat tesszük, a másikba a zöldeket.

Valahol itt kezdődik el a számfogalom megalapozása, hiszen meg is tudjuk számolni, hogy az egyes halmazoknak mennyi eleme van.

 

Az azonos és különböző tulajdonságok felismeréséhez sok-sok hétköznapi tevékenység és játékötlet alkalmazható. Például:

  • terítsük meg az asztalt úgy, hogy a lányok rózsaszín szalvétát kapnak, a fiúk zöldet
  • válogassuk ki a zoknikat: a lyukasakat tegyük a varrókosárba, a többit a fiókba
  • mondjunk felváltva zöld színű dolgokat; aztán mondjunk négylábú állatokat; soroljunk fel tavaszi virágokat…stb. (ebben az esetben azonos tulajdonságokhoz gyűjtöttünk dolgokat)

 

A tulajdonságok megfigyelésének képességét fejleszti a kakukktojás-játék, a különbség-kereső, és a “Mi változott meg?” játék is. Ezekről ebben a bejegyzésben is olvashatsz.

 

Halmaz alkotás, számlálás 

 

Amikor a gyerekek már tisztában vannak az egyes dolgok tulajdonságaival, a halmazok elemeit aztán meg is tudják számlálni. Például: Mennyi fakockát gyűjtöttünk össze? Mennyi alma került a kosárba?

Az alábbi képen látható játék a Kis kertészek játékcsomagban található: ahány gyümölcsöt látsz, annyi piros korong legyen a kártyán, ahány zöldséget, annyi zöld korong!

 

hogyan tanulnak meg a gyerekek számolni

 

Amikor megszámoljuk, hogy valamiből hány darab van, mindig kísérjük egy mozdulattal: tegyük rá az ujjunkat a tárgyra, amikor kimondjuk az adott számot.

Jó, ha sok-sok lehetőséget biztosítunk a mindennapok folyamán a számolgatásra. Számoljuk meg, hányan ülünk az asztalnál, mennyi barackot vásároltunk, hány szem cukrot teszünk a kávéba, mennyi lépcsőn megyünk fel stb.

Hasznos az is, ha egy-egy mennyiséget többféle érzékszervvel érzékelnek a gyerekek! Ehhez nagyon jó játék, amikor megszámoljuk, mennyi lépést teszünk. Vagy: közösen tornázunk és minden gyakorlatból nyolcat csinálunk. Ilyenkor a mozgással együtt mondjuk a számot.

További egyszerű játékok:

 

  • Kiválogatjuk a piros színű gombokat a varródobozból és megszámoljuk, hogy hány darab.
  • Megszámoljuk, mennyi alma van a tálban, majd tapsolunk ugyanannyit.
  • Megkérjük a gyerkőcöt, hogy koppintson annyit, ahány kiskacsát lát.

 

 

hogyan tanulnak meg a gyerekek számolni

 

Több-kevesebb-ugyanannyi

 

A következő lépcsőfok, amikor a halmazok elemeiből további részhalmazokat alkotunk, majd megszámlálva össze is hasonlítjuk azokat. Például:

  • Ugyanannyi piros kocka van, mint kék.
  • Melyik több: a fakocka, vagy a műanyag kocka?
  • Melyikből van kevesebb: a piros, vagy a zöld almából?

Tovább nehezítjük a feladatot, ha műveleteket is végzünk: tegyél még a kosárba fakockát úgy, hogy  ugyanannyi fakocka legyen, mint műanyag kocka!

Az alábbi, számolást segítő játékkal is nagyon jól gyakorolhatjátok ezeket a műveleteket:

 

Itt tudod megvásárolni

A sok-sok cselekvő tevékenység, játék során egy-egy számhoz rögzül az adott mennyiség: amikor kimondjuk például, hogy három, ez minden dologból három darabot jelent.

Ehhez egy szemléletes példa a Három medve című mese, amelyben mindenből három van. Három medve, három szék, három tányér, három ágy. Olvass erről többet itt.

 

hogyan tanulnak meg a gyerekek számolni

A halmazok összehasonlításához pedig nagyszerűen alkalmazható a Három pillangó c. mese, amikor egy-egy pillangóhoz egy-egy ugyanolyan színű tulipánt tudunk párosítani. Így láthatjuk, hogy ugyanannyi pillangó szerepel a mesében, mint tulipán.

 

ovis matematika mese

További egyszerű játékok:

 

  • Mondj egy számot, kisgyermekednek pedig ahhoz kapcsolódva valamilyen mozgást kell végeznie. Például: három – hármat ugrik; öt – ötöt tapsol.
  • Ugyanezt a játékot játszhatjátok úgy is, hogy mozdulattal kifejezel egy számot, gyermeked feladata pedig az lesz, hogy ugyanannyi tárgyat gyűjtsön össze. Például: ha kettőt koppintasz – neki két kisautót kell hoznia; ha négyet tapsolsz – négy almát kell az asztalra tennie.
  • Nehezítés: tegyél az asztalra valamennyi gyufaszálat (vagy gombot, kockát, bármit), gyermeked pedig tegyen maga elé annyit, hogy eggyel több legyen, mint neked. Aztán annyit, hogy eggyel kevesebb, kettővel több legyen…stb.

 

Ez a fa óra játék is alkalmas arra, hogy a számjegyekkel egyeztessétek a mennyiségeket:

 

Itt tudod megvásárolni

Számsorozatok

 

Mivel minden számnak van rákövetkezője, a számokból sorozatokat is tudunk alkotni. Ez lehet növekvő és csökkenő.

Bármilyen építkezős játék során javasolhatjuk, hogy építsünk lépcsőt, vagy mindig egy kockával magasabb tornyot. Ezzel azt tapasztalják meg a gyerekek, hogy “mindig lehet eggyel több…vagy eggyel kevesebb” az építőelemekből. Ezzel párhuzamosan pedig mindig magasabb, vagy alacsonyabb lesz a torony.

Ezt a tudást bármilyen hétköznapi tevékenységgel összeköthetitek – akár a szilvamagozással is. Olvass erről itt!

 

hogyan tanulnak meg a gyerekek számolni

 

Amikor a gyerekek már sok-sok tárggyal végezték el a fenti matematikai tartalmú játékokat, hamarosan képekről is felismerik az adott mennyiségeket.

A lenti képes számkártyákat korábban a Járművek játékcsomag tartalmazta. Ide kattintva most le tudod tölteni ezeket az oldalakat. A képek segítségével nem csak az ugyanannyi autót ábrázoló kártyákat kereshetitek meg, hanem számsorozatot is létrehozhattok belőlük.

 

 

A számsorozatoktól már csak egy lépés a sorszámnevek megtanulása. A sorszám mindig azt mutatja, hogy egy adott elem hol (hányadik helyen) található a sorban.

Ebben az esetben is először tárgyak, személyek segítségével ismertessük meg a sorszámnevek fogalmát a gyerekekkel. Például:

  • Számoljuk meg, hányadik házban lakunk!
  • Adjunk játékos feladatokat a gyerekeknek: fuss el a második villanyoszlopig, támaszd a biciklidet az első fához stb.
  • Ültessük sorba a babákat és mindegyik kapjon egy játékot: az első baba kapjon egy labdát, a második baba egy kisautót, a harmadik egy mesekönyvet…stb.

 

Ehhez a témához kapcsolódva egy egyszerűen elkészíthető játékötletet is találsz ebben a bejegyzésben.

 

hogyan tanulnak meg a gyerekek számolni

 

Egy idő után a gyerekek már ránézésre megmondják, hogy például mennyi pötty van a dobókocka oldalain. Ekkor mondjuk, hogy összkép alapján felismerik a számokat. Ennek gyakorlására bármely dobókockás játék alkalmas.

A fenti ismereteken kívül még nagyon sok minden tartozik a matematika témakörébe.

Például a méregetés (ehhez kapcsolódó játékötleteket itt találsz), a mennyiségek bontása és pótlása, vagy a geometriai formák megismerése.

Nem beszéltünk a számjegyekkel való ismerkedésről sem, pedig sok óvodás már érdeklődik irántuk 5-6 évesen. Ez a puzzle is például ezt szolgálja:

 

Itt tudod megvásárolni

 

Az oviban ezeket az ismereteket is hasonlóan játékos formában gyakoroljuk – és ha otthon is teret adtok ennek, nagyban segítitek az ilyen irányú gondolkodás fejlődését.

A matematika igen szerteágazó terület már ovis életkorban is, de sok-sok jól megválasztott játék segítségével otthon is sokat tehettek azért, hogy örömteli legyen az ezzel a területtel való ismerkedés folyamata.