Az érzelmi intelligencia megléte nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott, boldog élethez, mégis méltatlanul kevés figyelmet kap a mai oktatási rendszerben.
Szülőként és pedagógusként is rendkívül fontos feladatunk, hogy a gyerekeket megtanítsuk érzelmeik felismerésére, kezelésére, hogy képesek legyenek örömteli kapcsolatok kialakítására, mélyebb önismeretre, feszültségeik oldására, ezáltal felnőve egy elégedettebb, teljesebb életet tudjanak kialakítani.
Ehhez azonban magunknak is ezeknek a képességeknek a birtokában kell lennünk.
Az érzelmi intelligencia fontosabb területei:
- Az érzelmek ismerete: képes vagyok beazonosítani és megnevezni saját érzelmi állapotomat.
- Az érzelmek kezelése: képes vagyok érzelmeim kezelésére, kontrollálni tudom azokat.
- Empátia: képes vagyok mások érzelmeinek felismerésére.
- Kapcsolatteremtés, a kapcsolatok kezelése: képes vagyok kölcsönös elégedettséget és örömöt adó kapcsolatok megteremtésére és fenntartására.
Az óvodáskorú gyermekek személyiségében az érzelmek dominálnak. Saját vágyaik vezérlik őket, életkorukból adódóan még nem tudják más nézőpontját megérteni.
Óvodáskorban az érzelmek felismerése és megnevezése lehet az első lépcsőfok a megfelelő érzelmi intelligencia kialakításához. Erről itt olvashatsz bővebben.
Az érzelmek kezelése egy óvodás korú kisgyermek számára még nehéz feladat, életkorukból adódóan kisóvodás korban nem is képesek rá. Az óvodás évek vége felé azonban már adhatunk számukra némi támpontot, ötletet arra, hogyan tudják érzelmeiket kontrollálni, megfelelő mederbe terelni – eleinte ehhez mindenképpen igénylik a mi segítségünket.
A felnőttek példája
Ahogyan az érzelmek megnevezésénél is segítség lehet a gyerekek számára, ha hallják a felnőttektől a különböző érzelmi állapotok megnevezését („Most dühös vagyok… boldog vagyok”…stb.), szintén fontos támpontot és példát adhat számukra, ha azt is hozzátesszük, ilyenkor mit csinálunk.
Például:
„Most nagyon feszült vagyok, kimegyek sétálni egyet, hogy kiengedjem a gőzt.”
„Nincs valami jó kedvem, hallgassunk valami vidám zenét!”
„Olyan boldog vagyok, hadd öleljek meg benneteket!”
Amikor a gyerekek élnek át valamilyen intenzív érzelmet, segítsünk nekik megnevezni az adott érzést, majd javasolhatunk nekik egy olyan cselekvést, amitől várhatóan jobban érzik majd magukat.
Hasznos lehet valamilyen fizikai aktivitás, például düh esetén egy bokszzsák (két fiú anyukájaként nálunk is volt 🙂 ), vagy párna püfölése, esetleg egy nyugi-sarok, ahol senki nem zavarhatja meg az ott pihenő gyereket.
A megoldások természetesen egyén függők, néha sok próbálkozás után találunk rá arra a módszerre, ami beválik, képes csillapítani a dühöt, sírást, oldani a feszültséget. Néhány alapszabályt azonban érdemes lefektetnünk:
- Bármilyen érzelmi állapotban vagyunk is, nem szabad bántani egymást – sem fizikailag, sem szavakkal.
- Lehet egy rutin, hogy mielőtt bármilyen módot találunk arra, hogy jobb állapotba kerüljön a gyermek, veszünk pár mély levegőt (ha kivitelezhető, akkor a gyerekkel együtt). Csak akkor tudunk segíteni a gyerekeknek, ha mi is higgadtak, nyugodtak maradunk.
- Első lépésként segítsünk megfogalmazni, mit érez a gyerkőc, és ennek mi az oka (mi történt, mi okozta az adott érzelmi állapotot). Az érzelmek megfogalmazásához ebben a bejegyzésben találsz ötleteket.
- Mindenképpen segítsünk a gyerekeknek a megnyugvásban, ne hagyjuk magukra őket!
Néhány játékos ötlet, amelyekkel megoldási javaslatokat ismerhetünk meg:
Fizikai aktivitás
Gyerekeknél az egyik legjobban bevált módszer a düh, feszültség, érzelmileg túlpörgött (akár pozitív) állapotok kezelésére a fizikai aktivitás.
Maga az elegendő mozgás hiánya is okozhatja a feszültséget, ezért minden egyes nap tekintettel kell lennünk a gyerekek aktivitás igényére, amely a felnőttekénél sokkal nagyobb.
Jól levezetheti a feszültséget a bokszzsák püfölése, trambulinon ugrálás, tornaszőnyegre vetődés, babzsák földhöz vágása, tóba kövek dobálása (persze felügyelettel), focilabda rúgása, vagy egyszerűen a rohangálás, futkározás, pörgés – forgás, egybekötve a hangjuk kiengedésével, kiabálással, síkítozással is. Maga a természetben való lét is nyugtató hatású.
Hogy érzed magad?
Gyerekcsoportban lehet a reggeli rutin része, hogy megkérdezzük a gyerekeket, hogy érzik magukat. Szép lassan így megismerkednek az alapvető érzelmekkel, és kiegészíthetjük a játékot azzal is, hogy valamilyen reakciót adunk az érzelmeikre.
Például: ha valaki jókedvű, adunk neki egy pacsit, ha szomorú, átöleljük, ha dühös, elvégzünk vele együtt egy légzőgyakorlatot.
Zene
Hallgassatok különböző zenéket és beszéljétek meg, hogy melyik milyen érzést kelt bennetek!
A zene a düh, feszültség esetén is lehet megoldás. Előfordul, hogy nem tudunk kimenni szaladgálni, ilyenkor némelyik gyermeknél beválik a nyugtató zene (akár fülhallgatóval hallgatva), vagy a természet hangjainak hallgatása: eső, szélsusogás, tenger morajlás. Sokszor az is segít, ha egy csendes sarokban lehetősége van egyedül lenni.
Több gyerkőc esetén is kipróbálhatjátok a relaxációs, lazító zenét.
Alkotás
Ovisokkal is nézegethettek különböző műalkotásokat albumokban, könyvekben, vagy akár múzeumokban járva. Közben kitalálhatjátok, szerintetek milyen érzéseket élnek át az alkotásokon szereplők. Vajon mi történik velük, mire gondolnak, mit éreznek?
A gyerekek számára a rajzolás, festés, és mindenféle más művészeti tevékenység különösen alkalmas a hosszan tartó, mélyben megbúvó feszültségek, félelmek és más érzések megjelenítésére, feloldására.
Nagyon jó, ha a gyerekeknek mindig a rendelkezésükre áll a lehetőség az alkotásra, hiszen így szavak nélkül tudják kifejezni az érzelmeiket, amelyek feloldásra találhatnak a művészeti tevékenység során.
Készítsd el az érzelmekkel kapcsolatos játékokat!
Játék
A játék a legalapvetőbb tevékenység, amely segíti a gyerekeket az érzelmeik feldolgozásában. Amikor csatákat játszanak el, vagy verekednek az állatok, lehet, hogy egy csomó feszültségtől szabadulnak meg.
Szerepjáték során félelmeiken is túlléphetnek, felidézhetik az örömteli, vagy éppen szomorúságot okozó élményeiket, megoldást találhatnak a testvérféltékenységre, társakkal való konfliktusokra is.
A szerepjáték hasznairól itt olvashatsz bővebben.
A mozgáshoz hasonlóan nagyon fontos, hogy mindig elegendő ideje legyen a kisgyermeknek a szabad játékra, hiszen számára ez nélkülözhetetlen.
Dramatizálás, mesék, történetek eljátszása
A gyerekek szívesen játsszák el maguktól is a kedvelt meséket. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak az érzelmek megjelenítésére és feldolgozására.
Egyik ovis csoportomban például a Három kismalac történetét az év során többször is eljátszották a gyerekek – néha bábokkal, néha saját maguk megszemélyesítve a szereplőket.
Ez a mese például lehetőséget ad a félelem megélésére és feloldására, hiszen a malackák megijednek, amikor a farkas rájuk ront, de a végén minden jóra fordul. A farkas szerepében pedig egy kicsit átélhetik a vadságot, a félelemkeltést.
Bábokkal akár mi is eljátszhatunk a gyerekeknek különböző szituációkat, amelyekben egy adott érzelem jelenik meg.
Érzelem mutató
Karyn Purvis nevéhez fűződik a képen látható érzelem-tárcsa, amely segítségével egyszerűen megtaníthatjuk gyerekeinknek, hogy figyeljenek a saját érzelmi szükségleteikre.
Miközben egy egyszerű papírtányérból elkészítitek, beszélgethettek a színek jelentéséről is:
Zöld: nyugodt, kiegyensúlyozott vagyok, minden rendben!
Kék: szomorú, fáradt, álmos, letört vagyok, valószínűleg valamilyen aktivitásra, esetleg evésre-ivásra van szükségem.
Piros: túlpörgött, mérges, dühös, feszült vagyok, valószínűleg megnyugtatásra, lecsendesedésre van szükségem.
Feleleveníthettek néhány eseményt is, amely során különböző érzelmi állapotokban voltatok és megbeszélhetitek, hogy az melyik színhez tartozik.
Amikor előfordul, hogy a gyerekek kibillennek a nyugalmi állapotukból egyszerűen megkérdezhetjük „Milyen színű vagy most?” – kis gyakorlás után valószínűleg előbb-utóbb érteni fogják a lényeget, és segítséget fog jelenteni számukra a színkerék.
Érzelmek parkolója
Autókkal játszani szerető gyerekeknél kipróbálhatjuk az alábbi játékot is.
Egy nagy lapra rajzoljunk parkolót. A parkoló egyik felén a különböző érzelmek találhatók, a másik felén pedig a megoldási javaslatok.
A játék elején tegyünk fel kérdéseket a gyerekeknek:
„Hogyan éreznéd magad, ha….
- a testvéred tönkretenné a kedvenc játékodat
- elveszítenéd a kisautódat
- egy kiskutyát kapnál szülinapodra
- valaki kicsúfolna téged
- véletlenül fellöknéd egy ovis társadat…stb
A gyerekek az elképzelt szituációnak megfelelően leparkolhatják az autójukat az egyes érzelmekkel megjelölt részben. Ezután választhatnak egyet a túloldali parkolók közül is, amely azt mutatja meg, mit tehetnének a különböző helyzetekben és odairányítják az autókat. Példul:
- segítséget kérek
- légzőgyakorlat
- 10-ig elszámolni
- futni három kört az udvaron
- felidézek egy szép emléket…stb.
Therapeutic Interventions
Illatos nyugtató palack
Az illatok nagyszerűen képesek hatni ránk. Bizonyos illatokat használhatunk megnyugtatásra, ellazulásra is. A képen látható nyugtató palack a levendula illatával készült. Kis lyukak biztosítják az illat kiáramlását. A színes rizsszemek és szívószál darabok pedig leköthetik a gyerekek figyelmét.
Ezen az oldalon láthatsz egy videót az elkészítéséről.
Nyugtató palack
Ez a másik változat pedig a lassú mozgás figyelésével válik nyugtató hatásúvá. A benne lévő folyadék hajzselé és meleg víz keverékéből áll. Erről is találsz egy videót ezen az oldalon.
Nézd meg az érzelmekkel kapcsolatos
összes ötletet!
Tudd meg, hogy melyek óvodás gyermeked legfontosabb képességei, amelyek fejlődésére szülőként nagyon fontos odafigyelned!
Olvasd el az egyszerű tippeket, amelyeket tehetsz érte a mindennapokban!
