A kenyér története – ötletek ovisoknak.
Manapság már egyre kevesebben élik úgy az életüket, hogy a mindennapjaikban helyet kapjon a természettel való kapcsolat. Ezt a kapcsolatot pedig nagyon fontos megőrizni, hiszen a természet nélkül élni sem tudnánk. A termőföld adja az élelmünket, tavaink, folyóink az éltető vizet, a fák megtisztítják a levegőt, állataink, növényeink pedig szintén fontos szerepet töltenek be az életünkben.
Érdemes tudatosan törekednünk arra, hogy óvjuk, ápoljuk a körülöttünk lévő természeti értékeket, és a mindennapi életünkben is jelen legyen mindaz a sok csoda, amit a természet bőkezűen ad nekünk. A gyerekek fogékonyak ezekre az értékekre, végtelen kíváncsisággal, érdeklődéssel szemlélik a sokszínű növény- és állatvilágot, és örömmel használják ki a természetes környezet lehetőségeit, adottságait a játékra, mozgásra, felfedezésre.
Nyáron nagyszerű lehetőség adódik arra, hogy valódi tapasztalatokat gyűjtsünk arról, hogyan is lesz a búzából kenyér.
Búza
A legrégibb gabonanövényünk a búza. Sok mesében, versben, dalban is szerepel, így valószínűleg már ismerős a gyerekek számára. Ha tehetitek, nézzetek meg egy igazi búzatáblát! Ha szerencsések vagytok, a környéketeken is találtok ilyet, de hosszabb utazás során is biztos elhaladtok olyan helyen, ahol az út mellett találkoztok búzamezővel.
Ha van időtök, sétáljatok játsszatok kicsit a búzatáblában, figyeljétek meg a búzakalászokat és a benne látható búzaszemeket! Meg is nézhetitek, hogyan peregnek ki a kalászból!
Ha a közeletekben van ilyen terület, érdemes több különböző időszakban is ellátogatni oda, így látni fogjátok, hogyan változik, alakul a természet hétről-hétre! Az először térdig érő zöld növényből egyre magasabb, sárgább színű, kalászos búza lesz.
Ti magatok is vethettek búzát egyszerű virágcserépbe – talán Luca napján már felelevenítettétek ezt a hagyományt. Pár nap alatt szépen kibújik a búzamagból a kis hajtás és karácsonyra nagyra nő. Persze ezt a búzát nem fogjuk learatni, de érdekes látni, ahogyan napról-napra növekszik.
Ezen a képen egy ilyen otthoni vetésű búzát láthatsz:
A földeken vetőgépek vetik el a búzaszemeket.Ebben a videóban érdekes felvételeket láthattok erről:
Nagyon régen még kézzel szórták el a búzaszemeket a földön, később pedig lovak segítették a vetést.
Ezt a képet a netfolk blogon találtam.
Árpa
A búza és az árpa nagyon hasonlít egymásra. Mindkettő kalászos növény. Az árpából árpagyöngyöt, árpadarát, pótkávét is készítenek, valamint alkoholos italok előállításához és állatok etetésére is használják.
Bal oldali kép: búza, jobb oldali kép: árpa
Rozs
A rozs is nagyon hasonlít az árpára. A gyerekek számára talán ismerős lehet a rozskenyér, rozsliszt fogalma, attól függően, fogyasztotok-e otthon ilyen élelmiszert. A rozsot is használják állatok takarmányozására.
Aratás
No, de mi történik akkor, ha megérett a búza? Ekkor kezdődik az aratás.
Felbecsülhetetlen élmény, ha egy gyerkőcnek lehetősége van igazi kombájnt látni, beleülni és esetleg még az aratás hangulatába is belekóstolni (csak azért írom ezt, mert nekem is volt olyan ovisom, akinek része lehetett ebben 🙂 ).
Időjárástól függően június vége felé már úton-útfélen láthattok a határban arató kombájnokat. Ha van lehetőségetek kicsit megállni, mindenképpen érdemes megnézni őket – persze csak messziről. Ebben a videóban is érdekes felvételeket láthattok (nem reklám, csak ezt találtam):
Régen az aratás kaszával, sarlóval történt és ez a nehéz fizikai munka nagy esemény volt az emberek életében. Az alábbi kisfilmben láthattok felvételeket régi idők aratásáról, ill. egy hagyományokat felidéző 21. századi falusi eseményről is. Ha nálatok is rendeznek hasonló aratónapot, aratóünnepet, ahol felidézik a régi aratást, mindenképpen érdemes ellátogatnotok oda a gyerekekkel együtt, vagy az itt látható film alapján egy kicsit mesélni róla:
A learatott búzaföld a tarló. A búza szárából szalmabálák készülnek, amelyet az állatok fekhelyén alomként használnak. Biztosan találkoztatok már utak mellett szalmabálákkal. Ha ilyet láttok, ne hagyjátok ki: nagy élmény a gyerekeknek felmászni rá, és biztosan megpróbálják majd elgurítani is 🙂 .
Nézzétek meg, hogyan készül:
Malom
A learatott búza a malomba kerül. De mi is az a malom? Ezt talán akkor értik meg legjobban a gyerekek, ha igazából is megnézik. A mi környékünkön nagy szerencsénkre van egy nagyon régi vízi- és taposómalom, amit a gyerekek nem csak megnézhetnek, de „taposhatnak” is benne, amivel elindítják a malomkerekek őrlését.
Ha a közeletekben van hasonló régi malom, amit meglátogathattok, mindenképpen érdemes elvinni a gyerekeket is.
Szerencsére már otthon is kipróbálhatjátok, hogyan lehet megőrölni például a búzát. Erről találtam egy jó kis leírást az „Almamater” blogon. Érdemes olvasgatni a többi írását is!
Pékség
A lisztből a pékek sütik a kenyeret és más finomságokat, de természetesen otthon is kipróbálhatjuk a kenyérsütést. A karantén óta szerintem rengeteg recept található az interneten ebben a témakörben 🙂 .
Sütni nem csak kenyeret lehet, hanem például kakaós csigát is. Egy jó kis leírást találtam Zsófi – Kreatívgyerek blogján, ahol kisfiával kakaós csigát sütöttek. Próbáljátok ki ti is!
Ági óvónéni szuper pékség projektjéről pedig itt olvashattok bővebben: (a lenti kép is onnét származik). Szerintem fantasztikus élmény volt a gyerekeknek, miközben minden fontos dolgot megtanultak arról, hogyan lesz a búzából kenyér.
Ha sógyurmából formáznátok kifliket, csigákat, akkor itt találtok hozzá egy receptet.
Még egy szuper kisfilmet ajánlok figyelmetekbe, amely egy hazai kisvállalkozás programjáról szól, amely keretében a gyerekekkel ismertetik meg a kenyérsütés folyamatát (ez sem reklám 🙂 ). A tulajdonos szavai pedig nagyon megszívlelendők:
„Ha azt akarjuk, hogy a jövő generációja felelősen tudjon viszonyulni hozzánk, akik majd akkor leszünk nyugdíjasok és öregek, akkor most nekünk olyan dolgokat, olyan tudást, olyan szemléletet kell adnunk a kezükbe, amellyel lehetőségük nyílik arra, hogy őbelőlük „rendes” emberek legyenek, a szónak abban az értelmében, hogy „Mit jelent az, hogy búza, mit jelent az, hogy liszt, mit jelent az, hogy termőföld? Mit jelent az, hogy otthon elkészítünk egy ételt magunknak, a családnak, az unokáknak, a nagymamának. … Ha azt mondjuk a gyerekeknek, hogy egészséges életmód, akkor azt hogy kell megmutatni? Én azt gondolom, hogy elméleti szinten, ízlelés, szaglás nélkül ez nem fog menni.”
Érdemes megnézni a kisfilmet is, csak 4 perc. Mivel a felvétel 2016-ban készült, nem tudom, hogy lehetőség van-e még részt venni hasonló programban a gyerekeknek.
Remélem, sikerült kicsit kedvet kapnotok ahhoz, hogy a gyerekekkel közösen játszva, beszélgetve, búzamezőkön csatangolva és kakaós csigát sütve, régi filmrészleteket nézve egy kicsit jobban elmélyedjetek közösen abban, hogyan is lesz a búzából kenyér. 🙂
Összefoglalásként ezt a kis rajzfilmet is megnézhetitek:
Az alábbi képeket letöltve pedig sorba is rakhatjátok: hogyan lesz a búzából kenyér? Töltsd le innét a képeket!
Nyomtass
gyorsan
kellékeket
a pékség
szerepjátékhoz!
Tudd meg, hogy melyek óvodás gyermeked legfontosabb képességei, amelyek fejlődésére szülőként nagyon fontos odafigyelned!
Olvasd el az egyszerű tippeket, amelyeket tehetsz érte a mindennapokban!