Barion Pixel

Kevés megosztóbb témát ismerek, mint az idegen nyelvvel való ismerkedés kisgyermek korban. A németes óvodapedagógus képzést elvégezve magam is sokféle véleménnyel és rengeteg kérdéssel találkoztam ennek kapcsán, még az ezzel foglalkozó szakemberek részéről is. Most egy hiteles forrásból kaphattok feleletet jó pár kérdésre. Fűrész-Mayernik Melinda ugyanis saját kisgyermekein alkalmazza az általa kialakított módszert. Ha bennetek is van hasonló késztetés, olvassátok el Melinda tapasztalatait!

Hogyan alakult ki az általad használt módszer? Miért pont az angol nyelvet választottad?

 

Általános iskolában német nyelvet tanultam, de valahogy soha nem hozott lázba, nem sikerült megszeretnem. Ezzel szemben az angol nyelv hangzása, ritmusa, egyszerűsége (a német után) azonnal elnyerte a tetszésemet. Az angol nyelv szeretete a gimnáziumi évek alatt alakult ki, amikor egy olyan angoltanárnő tanított, aki nagyon tudott motiválni, hatalmas tudása van, rengeteget tanultunk tőle és tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy erre a pályára kerültem. A gimnáziumi évek után is mentorként áll a mai napig mellettem, az első könyvem ajánlását is ő írta.

A módszer, amivel a gyerekekkel foglalkozom az évek során alakult olyanná, amivel most átadom a nyelvet az egészen kicsiknek. A főiskolán megtanultam a módszertani elveket, amivel egy kisgyermekek felé fordulunk (hiszen egy nyelvtanár nem ugyanolyan felkészítést kap, mint a tanító, vagy óvodapedagógus), hogy multiszenzoros technikák alkalmazásával lehet a korai nyelvelsajátítás a leghatékonyabb, vagyis a gyermek minden érzékszerve segítségével tanulja a nyelvet. Az Angol Kalauz program lényege, hogy az anyanyelv elsajátításához hasonló módon segítse a kicsik nyelvvel való ismerkedését. Az angol nyelvű népi kincsekre, mondókákra, dalokra és mesékre épít, hiszen ezek segítségével tanuljuk meg az anyanyelvünket is. A módszer alapját az ölbeli játékok, lovagoltatók adják, valamint a játékba ágyazott fejlesztés és a kétnyelvű nevelésben ismert egy szülő-egy nyelv stratégia.

 

Akiknek még teljesen ismeretlen ez a terület és sok megosztó véleményt hallnak (esetleg családon belül), azoknak mit tanácsolsz? Belevágjanak akkor is, ha otthon senki nem támogatja őket ebben?

 

Gyakran előfordul, hogy olyan privát leveleket kapok, amikben arról írnak a szülők, hogy titokban kell tartani, ha ő esetleg angolul is hallgat mondókákat, dalokat a gyermekkel, mert a család ezt rossz szemmel nézi. Ez hosszú távon semmiképpen sem jó megoldás, főleg a gyerek szempontjából, mert ha elkezd majd angolul énekelni, akkor úgyis „kibukik” a dolog és nem szeretem, amikor egy gyereket arra nevelünk, hogy „ne mondd el xy-nak, azt hogy…”.

Így mindenképpen azt javaslom, hogy legalább egy családtag –  aki a legközelebb áll hozzánk – főként a szülőtársak beszéljék meg egymás között, s ha nem is támogatja, legalább ne zúdítsa a negatív energiákat, beszólásokat ezzel kapcsolatban a társára, a gyermekre. Hosszú távon a gyerek számára lesz kifizetődő, ha angol nyelvű mondókákkal, dalokkal is találkozik, így érdemes ezt szem előtt tartani és azzal érvelni, hogy senki nem szeretne rosszat a gyermekének. Legtöbbször az információk hiánya okozza azt a rengeteg negatív véleményt, ami a korai nyelvi fejlesztéssel kapcsolatban érkezik.

Erről egyébként egy egészen részletes bejegyzést írtam, hogy mivel állíthatjuk magunk mellé a környezetünket:

 

http://angolkalauz.hu/korai-nyelvtanulas/korai-nyelvoktatas-ha-a-kornyezet-nem-tamogat/

 

Mit tegyen egy édesanya akkor, ha nem beszéli jól az angol nyelvet, de fontosnak tartja, hogy kisgyermeke minél előbb rendszeresen találkozzon vele? Tanulhatnak együtt „kezdőként”?

 

Természetesen, ha nagyon akarjuk, kitartóak vagyunk és saját magunkat is fejlesztjük,akkor a gyermekkel együtt tanulhatunk mi is. Azok a szülők, akik angolból nyelvvizsgával rendelkeznek, illetve használják a munkájuk során a játékos angolozással kapcsolatban, ugyanolyan szintről indulnak, mint azok a szülők, akik kezdők a nyelvből.

Mivel az angol nyelvű mondókák, dalok és mesék sehol nem képezik a nyelvvizsgák részét, nem ezeket tanultuk gyermekként a szüleinktől, ezért ezeket akkor is meg kell tanulni a szülőnek, ha egyébként magas szinten beszél angolul. Úgy gondolom, hogy a legtöbb, amit tehetünk, hogy pozitív példával szolgálunk a gyermekünk számára, hiszen ő utánzással tanul, s ha azt látja, hogy a szülők is szívesen angoloznak, akkor ők is ilyen pozitív módon fognak majd a későbbi nyelvtanuláshoz is hozzáállni. Szerencsére az interneten rengeteg autentikus anyanyelvi forrás található, ahonnan a kiejtés is biztonsággal elsajátítható, így a mondókák, dalok együtt hallgatása és éneklése jó kiindulási alap a kezdő szülőknek is.

 

son-1397821_1280

 

Nagyon hasznosnak találom a videós segédletet, amiben a kezdéshez adsz tanácsokat az anyukáknak. Különösen tetszett, hogy ha nyűgös a kicsi, akkor ne erőltessük a közös angolozást. Saját tapasztalataid alapján mely időszak a legalkalmasabb arra a nap folyamán, hogy angolul játsszunk, mondókázzunk, énekeljünk a babáknak, kisgyerekeknek?

 

Amennyiben otthon szülőként szeretnénk gyermekünkkel mondókázni, énekelni, akkor a délelőtti vagy a délutáni alvás utáni időpontot javaslom. Ahogy írtad és el is mondom a videóban, hogy fontos, hogy a gyermek kényelmesen érezze magát, ne legyen álmos, éhes, legyen tiszta pelenkája, tehát az alapvető szükségletei legyenek kielégítve.

Nálunk a délelőtti és alvás utáni angolozás vált be, amikor szervezetten, csoportban foglalkozom gyerekekkel, akkor is ez a legnyugodtabb időszak, amikor nyitottak és könnyedén bevonhatóak az angolos játékba. Természetesen ettől eltérő idők is lehetnek, akár az esti mese, esti rituálé idejét is választhatjuk, minden szülő maga ismeri a gyermekét és annak bioritmusát, így bátran igazítsuk ehhez. És lehet, hogy egyik nap délelőtt, máskor délután látjuk inkább fogékonynak a kicsit. Ha pedig csoportba vinnénk, akkor szintén ezeket az időpontokat javasolnám, vagy esetleg még reggel, de semmiképp nem késő este, amikor már a gyermek rengeteg impulzussal van tele.

 

Szerinted mennyi az a minimális idő naponta, amit angolul énekelve, beszélgetve kell tölteni ahhoz, hogy a kisgyermekben ennek nyoma maradjon?

 

A kicsik rengeteg dolgot „felszednek” már akár napi 10 perces foglalkozással is, mondókák és dalok hallgatásával, nagyon gyorsan elkezdik a sűrűn hallott részeket maguk énekelgetni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahhoz, hogy a kicsi valóban helyzetekhez alkalmazkodva használja a nyelvet interakció, vagyis a közös angolos játék, beszélgetés is szükséges.

A mondókákból és dalokból jó alapot vethetünk ezeknek, ha nagyobb eredményt szeretnénk, akkor ezeket kiegészíthetjük angolos párbeszédekkel, szituációkkal is. Mindig a szülő céljától függ, hogy hova fogunk eljutni a kicsivel. Ha „csak” nyelvi bemerítést szeretnénk, megismertetni egy új nyelvvel, akkor nyoma lesz már a napi 10-15 perces mondókázásnak, ha többet szeretnénk, akkor jöhetnek a heti egy, vagy inkább több alkalmas csoportos foglalkozások is és persze a minél több idegen nyelvű kommunikáció. Gondoljunk csak arra, hogy a természetes kétnyelvű környezetben felnövő gyerekek, akik egyszerre hallanak két- vagy több nyelvet 2-3 éves korukra folyékonyan beszélnek azokon.

 

Mi történik, ha pár hónap rendszeres angol nyelvű játék után valamiért abbahagyjuk az otthoni angolozást? Milyen hamar felejtik el a gyerekek?

 

Rengeteg kutatás bizonyítja, hogy az „elveszettnek hitt nyelvek” az agyban megmaradnak. Ez az jelenti, hogy a gyermekkorban hallott nyelvet az agy a tudatalattiban eltárolja, ha később nem hallja a nyelvet, akkor is megmarad az agyban, így később könnyen tanulja újra.

Egy érdekes kutatási eredmény ezzel kapcsolatban: Három csoportban készült vizsgálat: Kínában született, de kicsi korban francia szülőkhöz örökbe adott fiatalok, francia-kínai kétnyelvű és teljesen egynyelvű franciául beszélő fiatalokat vizsgáltak. (Az utóbbi csoport sosem hallott kínait.) Lejátszottak nekik kínai szövegeket, és megfigyelték, hogy az örökbefogadott és a kétnyelvű fiataloknál ugyanazok az agyi részek aktiválódtak, vagyis a francia nyelven nevelkedett gyerekek is emlékeztek a kínai nyelvre.

Vagyis pár hónap kihagyás a gyermek számára nem okoz gondot. Én is rendszeresen tapasztalom, hogy pl. egy hosszabb beteges időszak után visszatérő gyermek ugyanott tudja folytatni, ahol azelőtt abbahagyta, minden szóra emlékszik, amiket addig elsajátított.

 

ID-100112518

 

Sok kis községben nincs lehetőség arra, hogy óvodát válasszanak a szülők, mert egy óvoda van. Ha itt nem folyik idegen nyelvű foglalkozás, akkor a hétköznapokon nehéz lehet megoldani az otthoni nyelvi fejlesztést, hiszen estére már fáradtak a szülők, gyerekek egyaránt. Van erre valamilyen jó tipped?

 

Igen, sajnos estére mindkét fél leterhelődik. Erre is írtam korábban, hogy estére már inkább ne is akarjunk csoportos foglalkozásra vinni a gyermeket, mert nem fog tudni koncentrálni, még akkor sem, ha ez játék számára, hiszen elfárad a nap végére. Amit javasolni szoktam, hogy otthon „háttérzajnak” hallgassunk angol mondókákat, dalokat, akár játék közben vagy vacsorázás közben is, hiszen a nyelv hangzása, ritmusa, a kiejtés ezzel mind észrevétlenül rögzül, és ezzel is rengeteget tehetünk a későbbi nyelvtanuláshoz, hiszen nagyon jó alapul szolgálnak.

 

Kell-e aggódni a beszédhibák miatt? Nagyon sok kisgyermek szorul logopédiai fejlesztésre az anyanyelvén is. Mi a teendő, ha az angol szavaknál is észrevehető ez?

 

A szülők részéről nagyon gyakori félelem, hogy beszédhibás lesz a kicsi, vagy megkésett beszédfejlődésű. Nincs rá bizonyíték, hogy a korai nyelvi fejlesztés okozná ezeket a gondokat, de sokszor könnyű erre fogni, ha valamelyik kisgyereknél eljön.

A gyerekek nem egyforma ütemben fejlődnek, így a beszédindulás sem azonos időpontban jelentkezik. Attól, hogy a gyermek két nyelvet is hall, nem fog kialakulni beszédhiba, ha egyébként egészséges gyermekről beszélünk. Amikor valamilyen genetikai okra visszavezethető az elmaradás vagy probléma, akkor nyilván az elsődleges szempont a felzárkóztatás. Egy egészséges ember agya azonban több nyelv tárolására is képes , így nem kell aggódni emiatt. Amennyiben mégis logopédiai fejlesztésre szorul a gyermek, akkor a fejlesztőpedagógussal való egyeztetés után ugyanúgy járhat angol foglalkozásokra és hallgathat, énekelhet angol dalokat. A tapasztalatom azt mutatja egyébként, hogy ezeknél a gyerekeknél az angolnál nem jelentkezik beszédhiba, nem függ össze például a magyarban előforduló pöszeséggel.

Ha durva beszédhibáról van szó, akkor pedig elsődleges szempont annak korrigálása, majd visszatérhetünk az idegen nyelvekhez is.

 

Vidám angolozást kívánok!

Fürész-Mayernik Melinda

 

Elérhetőségek:

www.angolkalauz.hu

www.facebook.com/angolkalauz

melinda@angolkalauz.hu