Talán nem is gondolnátok, hogy egy nap során mennyi egyszerű élethelyzet adódik, amikor a gyerekek újabbnál újabb ismeretekhez juthatnak. A kicsi gyerekeket minden érdekli, amit a felnőttek csinálnak. Nagyon szeretnek bekapcsolódni mindenfajta tevékenységbe, amit együtt végezhetnek a nagyokkal. Ha egy kicsit tudatosabban odafigyeltek, minden ilyen szituációt kihasználhattok – például arra, hogy megalapozzátok azokat a képességeket, amelyekre az iskolában majd szükség lesz, például a matematikát – játékosan.
Az egyik legsokoldalúbb terület a matematika, amibe az óvodások ismeretkörét tekintve nagyon sok minden beletartozik. Például a dolgok szétválogatása bizonyos tulajdonságok alapján. Ez nagyon szakszerűen hangzik, pedig igazából nagyon egyszerű. Egy átlagos nap alatt is rengetegszer találkozhattok ezzel a problémával:
Bevásárláskor például körbenézhettek a boltban: az egyik polcon az édességek vannak, a másikon a tisztítószerek, utána jönnek az innivalók. Ha vásárolni szeretnénk, először ki kell találni, hova tartozik az a bizonyos dolog (a tej a tejtermékekhez, a kenyér a pékárukhoz, az alma a gyümölcsökhöz), majd meg is kell keresni a boltban. Ebben már tudnak segíteni a gyerekek is.
Hazaérve a vásárolt árukat ki is kell pakolni. Mi az, ami a hűtőbe kerül? Mi teszünk a konyhaszekrénybe? Mit viszünk a fürdőszobába? Válogassuk szét!
Ha mosásra kerül a sor, színek szerint válogatunk: ebben is lelkes segítők a kicsik!
Ha pedig megszáradtak a ruhák, aszerint válogatunk, kié a ruhadarab.
Nagy hasznát vehetitek ennek a képességnek a rendrakásnál is: egyik kosárba kerülnek az állatok, a másikba az autók. Ide kerülnek a fakockák, ide pedig a műanyag kockák. Ha versenyeztek egymással, talán sikerül bevonni a gyerekeket is!
Unalmas délután játék közben is bevethetitek ezt a módszert: gyűjtsünk össze mindent a szobában, ami gurul, ami kék színű, ami téglalap alakú…
Vagy kiválogathatjátok az udvaron a kavicsokat is, színek, vagy nagyság szerint:
A játék nehezebb változata, amikor az elkezdett válogatást kell folytatni a gyerekeknek. Itt már fel kell ismerni, mi az a közös tulajdonság, ami alapján egy csoportba kerültek a tárgyak. Tegyél egy tálcára 2-3 dolgot például így:
Vajon felismerik a gyerekek, hogy „Mi a közös bennük?” „Miben egyformák?”
Tudnak-e ők is valamit hozni a tálcára, ami odaillik a többi közé?
A következő nyomtatható játékok is ezt a képességet fejlesztik:
Válogatás: gyümölcsök-zöldségek
Kattints ide, ha szeretnéd megtudni, hogyan kell elkészíteni és játszani vele!
Válogatás színek szerint
Válogatás: vízi és szárazföldi állatok
A nyári játékcsomagban is találtok ilyen típusú feladatokat:
Válogasd ki – mi kell a nyaraláshoz?
Karikázd be az élőlényeket!
És itt van még kettő:
Kattints ide, ha szeretnéd kinyomtatni!
Kattints ide, ha szeretnéd kinyomtatni.
- Iskolába lépve akkor lesz szükség erre a képességre, amikor különböző halmazokat kell alkotni például számokból (páros-páratlan), betűkből (magánhangzók-mássalhangzók), vagy akár élőlényekből (háziállatok-erdei állatok).
- A rendszeres közös játéknak, együttlétnek sok pozitív hatása van: az egyik, hogy a tartalmasan együtt töltött idő alatt egy mély és biztos érzelmi kapocs alakul ki szülők és gyerekek között – én ezt tartom az egyik legfontosabb dolognak a gyermekkorban.
Ezért aztán: játsszatok sokat! Akár ilyen válogatós játékokat!
Tudd meg, hogy melyek óvodás gyermeked legfontosabb képességei, amelyek fejlődésére szülőként nagyon fontos odafigyelned!
Olvasd el az egyszerű tippeket, amelyeket tehetsz érte a mindennapokban!
