Néha előfordul, hogy különböző életkorú gyerekeknek kell valamilyen érdekes elfoglaltságot nyújtanunk mindenféle eszközök, játékszerek nélkül. Ha ehhez még kis hely is áll rendelkezésünkre, néha tényleg törhetjük a fejünket, mivel is kössük le őket. Krisztina, facebook oldalunk egyik olvasója is ehhez kért segítséget, ugyanis óvodájuk sópincéjében tart játékos foglalkozásokat gyerekeknek. Keresgéltem játékötleteket, ezúttal az adventi készülődés jegyében, talán neked is hasznosak lesznek – csoportos játékok adventre:
Kalács sütés
Az ünnepváráshoz hozzá tartozik a finom aprósütemények, mézeskalács és beigli sütése is. Játsszuk most azt, hogy kalácsot sütünk! Soroljuk el, mi minden kell a kalácshoz és minden gyerek változzon valamilyen alkotóelemmé: egyikük legyen a liszt, a másik tojás, a harmadik cukor, dió, élesztő….stb.
Te, mint felnőtt leszel a szakács! Sorold el, mi mindent teszel a tésztába, a hozzávalók pedig keveredjenek össze – óvatosan pörögjenek-forogjanak egymást kerülgetve. Amikor mindent összekevertünk, összeállt a tészta – fogják meg egymás kezét a gyerekek és üljenek le körben.
Következik a dagasztás: mindenki óvatosan gyúrja, nyomkodja át az előtte ülő hátát, vállát. Aztán fordítsuk meg a tésztát – most mindenki a másik irányba fordulva gyúrja a társát.
Ezután pihentessük egy kicsit a tésztát – feküdjenek a földre a gyerekek és csukják be a szemüket. Akár egy halk zenét is bekapcsolhatunk pár percre. Közben szép lassan megkel a tészta, ideje kisodorni, megformázni – sodorgasd meg sorban a gyerekek lábát, karját, tenyered élével „darabold fel”, majd ugorjanak be a sütőbe. Ha szép sorban leguggoltak a sütőben, utánozzuk a sütő hangját „ssss” és közben lassan emelkedjenek fel a kis kalácsok. Ha mindegyik megsült, szórd meg őket porcukorral – simogasd meg az arcukat – és játékból „meg is eheted” őket!
Forró kalács
Biztosan akad a babakonyhában egy kis játék kalács, de akár sógyurmából is készíthettek egyet. Ha pedig egyik sincs kéznél, megteszi egy kis babzsák is. Képzeljétek el, hogy most sült ki a kalács és még nagyon forró! Üljetek körbe és amint a zene elindul, adogassátok körbe a kalácsot – de minél gyorsabban, nehogy megégesse a kezeteket! Ha megáll a zene (ezt Te, vagy általad választott kisgyerek is megállíthatja), akinek a kezében maradt a kalács, az kiesik a játékból (a következő körben ő állíthatja meg a zenét).
Kis szakács
Az ünnepre készülődve sok-sok finomság készül a konyhában. Találjuk ki, mi legyen az ünnepi vacsora! Adjunk egy fakanalat az egyik kisgyerek kezébe és állítsuk a kör közepére bekötött szemmel. A többiek elindulnak körben, közben énekelhetnek is egy rövid éneket (például: „Borsót főztem.., vagy bármilyen karácsony-váró dal). Ha vége az éneknek, a szakács óvatosan elindul és valakit megpróbál megérinteni a fakanállal. Ha sikerül, megkérdezi tőle: „Mi legyen az ünnepi vacsora?” , mire a megérintett kisgyerek válaszol valamit. Ha a hangja alapján sikerül kitalálni, hogy ki az, helyet cserélnek és ő lesz az új szakács.
Átváltozós
Beszéljük meg, hogy egy adott jelre mivé fogunk átváltozni. Például: tapsra – fenyőfák leszünk, terpeszbe állunk és karunkat rézsútosan leengedjük; „bumm”-ra rénszarvasok leszünk – tenyerünkből agancsokat formázva nyargalászunk körbe; „Ho-ho-ho-hó” jelre Mikulássá változunk és óriás lépésekkel, puttonyt cipelve megyünk tovább. A gyerekek elindulnak körbe és az adott jelre a megbeszélt dologgá kell változniuk. Ha kicsik is vannak, először mindenképpen hagyjuk el a „jeleket”, csak mondjuk azt, hogy „fenyőfa”, „rénszarvas”, „Mikulás”.
Dió-mogyoró válogató
Üljetek körbe és szórjatok középre sok-sok diót, mogyorót (egy karikába is tehetitek, hogy ne guruljanak szét). „Rajt” jelre mindenki egyesével elkezdheti begyűjteni a diókat, mogyorókat, de csak az egyik fajtát válogathatja. Fontos, hogy egyszerre csak egy darabot szabad elvenni. Lehet a gyerekeknek kis tálkájuk, amibe teszik, így biztosan nem keveredik össze. Megegyezhettek abban is, hogy a kisebbek a diót gyűjtik, a nagyobbak a mogyorót. Ha az összes elfogyott középről, megszámoljuk, ki gyűjtötte a legtöbbet!
Éneklős kereső
Keressünk egy tárgyat, amit elrejtünk. Ez kapcsolódhat az adott időszakhoz, lehet például Mikulás sapka, vagy egy kis csengő. Küldjünk ki egy gyereket, ő lesz a kereső, másvalaki pedig rejtse el a tárgyat úgy, hogy azért észrevehető legyen (ne tegye bele például egy dobozba). Hívjuk be a keresőt, és kezdjünk el közösen énekelni egy mindenki által ismert éneket (lehet ez például a Kis karácsony, nagy karácsony, vagy bármelyik más általatok ismert dal). A dalt azonban úgy kell énekelni, hogy ha a kereső messze jár az elrejtett tárgytól halkan énekeljük, ha közeledik, akkor egyre hangosabban. Persze ez kiscsoportosoknál még nem biztos, hogy sikerül, de a halk és hangos közötti különbséget ők is érzékelni fogják. Jó, ha ezt a játékot megelőzi egy-két alkalom, amikor halkan és hangosan énekeltek, például egy Mikulás báb le- és fel emelésével (ha magasra emeljük: hangos, ha leengedjük: halk).
Ég a gyertya, ég…
Az ismert dalocskát játszhatjátok úgy, hogy körbejártok énekelve, két-három kisgyerek pedig a körben feltartott kézzel, „égő gyertyát tart”. Az ének végén mindenki leguggol feltartott kezekkel, a kör közepén álló gyerekek pedig „meggyújtják” valakinek a gyertyáját és helyet cserélnek vele.
Csengőkereső
A csengőszó szorosan hozzátartozik a Mikulás és a karácsony hangulatához, ráadásul a hallásfejlesztő játékok kedvelt eszköze is. Íme egy példa: a gyerekek körbe állnak és hátra teszik a kezüket. Egy kisgyerek a kör közepén leguggol és eltakarja a szemét, közben ezt mondja:
„Hunyó vagyok, gyerekek, kis csengettyűt keresek.”
Add valamelyik gyerek kezébe a csengőt és ő szólaltassa meg rövid ideig, majd tegye hátra újra a kezét. A hunyónak ki kell találnia, honnét jött a csengettyűszó, ki volt, aki megszólaltatta. Ha sikerül, helyet cserélnek.
Sok jó játékötletet találsz abban a gyűjteményben is, amit közösen gyűjtöttünk össze. Letöltheted a képre kattintva!
