Cicás, kutyás játékok

Cicás, kutyás játékok

posted in: Játékötletek, Mozgás | 0

Az állatok közül talán a cica és a kutya az első, amelyekkel a gyerekek már pici korukban megismerkednek. Egyesek a valóságban, mások pedig a képeskönyvek oldalain keresztül, vagy plüssállatként szeretik meg ezeket a kedves kis állatokat. Még az első kimondott hangok, szavak között is gyakori a “cccc”, meg a “vau-vau”. A sok kis mesében is pozitív szereplőkként tűnnek fel, és gyakran a farsangi bálon a jelmezek között is megjelennek ezek a kis szeretnivaló háziállatok. A gyerekek játék közben is szívesen bújnak be a bőrükbe és változnak lusta macskává, vagy szimatoló kutyává. Olvasd el, hogyan!

Cicás átváltozó játék

Legyünk most mi is kiscicák! Először kuporodjunk le a sarkunkra térdelésben és gömbölyödjünk össze, mintha aludnánk! Felébredtünk! Nyújtsuk jól előre az egyik, majd a másik mancsunkat! Az orrunk eléri a földet! A nyújtott mancsunkkal jobbra-balra is tudunk tapogatózni!

Ha jól kinyújtottuk a hátunkat, üljünk vissza a sarkunkra. Jól megéheztünk! Hajoljunk le a tálkánkhoz és lefetyeljük ki a tejecskét! Ha az összes tejet megittuk, nyaljuk körbe a szánkat a nyelvünkkel (jobbra és balra is)! Eléred a nyelved hegyével az orrodat?

Mosakodjunk meg a mancsunkkal! Először a jobb mancsunkkal dörgöljük meg az arcunkat, majd mind a két fülünket, utána a bal mancsunkkal is!

Most pedig induljunk egerészni! Meresszük ki a karmainkat (ujjainkat), majd húzzuk vissza – ezt ismételjük meg párszor! Lapuljunk a földre és hangtalanul kússzunk a kisegér felé. Nyújtsuk messzire előre a mellső lábunkat, majd húzzuk magunk alá a hátsót – mindezt nagyon halkan, hiszen az egérke a legapróbb neszre is elszalad! 

Egérke helyett most egy kutyust láttunk meg! Púposítsuk a hátunkat és fújjunk rá mérgesen! Aztán nyávogjunk egy nagyot! Elmiákolhatunk egy cicás dalocskát is! (Ezt úgy tehetjük meg, hogy a dallamra a “nyau” szócskát ismételgetjük.)

Kiskutyák vagyunk!

Most pedig legyünk kutyusok! Álljunk úgy négykézláb, hogy a combunk és a karunk egyenes legyen! Majd sétáljunk a kezünkön az egyik oldalra – csavarodjon el a törzsünk! Nézzük meg jól, mi van az egyik oldalon, ha semmi érdekeset nem látunk, sétáljunk át a másik oldalra!

Most kukucskáljatok be a két karotok között hátrafelé! Meg tudjátok szagolni az egyik felhúzott térdeteket? Próbáljátok meg a másikkal is! Sikerült, jaj de jó! Örömünkben csóváljuk meg a farkunkat (mozgassuk a popsinkat jobbra-balra)!

Most valami ismerős szagot érzünk – szimatoljunk csak! A könyökünket hajlítsuk be és fordítsuk kifelé, orrunkat pedig közelítsük a földhöz – így kövessük a nyomot! Megvan! Egy macskát látunk – ugassuk meg gyorsan!

De nini – ott jön a gazdink! Csóváljuk meg újra a farkincánkat, aztán álljunk két lábra, emeljük fel a mellső mancsainkat! Kapjuk el a jutalomfalatot! Hű, de melegünk van – lihegjünk egy kicsit, még a nyelvünk is kilóg! A gazdink vizet hozott nekünk – lefetyeljük ki gyorsan! Most pedig elmegyünk a kutyaiskolába!

Kutyaiskola

Minden kutyus válasszon egy nevet magának és mindegyiknek legyen egy gazdija, aki az utasításokat kiadja.

A kutyusok először bármerre mászkálhatnak négykézláb, nézelődhetnek, szimatolhatnak. De amint meghallják a nevüket (például: Buksi, hozzám!) odasietnek a gazdijukhoz és szépen leülnek annak a jobb oldalára. Addig szólongassuk a kutyusokat, amíg mindenki a gazdi mellé került. Akkor megint menjenek a kutyusok sétálni és ismételjük meg a játékot!

Ezután a gazdik is és a kutyák is sétálgatnak keresztbe-kasul és a gazdi így hívja a kis kedvencét. Ha a kutyus odaért, üljön le a gazdi mellé.

Most pedig a hallott vezényszavaknak megfelelően kell helyzetet változtatni: “feküdj”, “állj”, “ülj”! Ha a kutyus ügyes, a gazdik simogassák meg a hátát, a fejét, vakargassák meg a füle tövét!

Ezután mindenki kedve szerint adhat feladatot a kutyusának. Például: “Bújj az asztal alá és ugass kettőt!” “Feküdj a szék mögé és lihegj!” ” Ugorj fel az ágyra és voníts!” “Sétáld körbe az asztalt és közben szimatolj!”

mire jo ez zöld

  • A cicás, kutyás tornagyakorlatok erősítik a hátizmokat, egyenesítik a gerincet, ezzel javítják a testtartást.
  • A nyelvvel való játék és a lihegés ügyesíti a légző- és beszédszerveket. Moroghatunk és dorombolhatunk is!
  • A testséma fejlesztés a testrészek megnevezése, megérintése, mozgatása által valósul meg. A gyerekeknek először a saját testükön való tájékozódást kell megtanulniuk ahhoz, hogy később ehhez viszonyítva megtanuljanak tájékozódni.
  • A gyakorlatok során sokszor megnevezzük a téri irányokat, ezzel elősegítjük a téri tájékozódás fejlődését.
  • Az utasítások követése, a mozdulatok pontos megfigyelése és utánzása fejleszti a figyelem-koncentrációt, és a gondolkodást is.

Képek forrása: Demeter Rózsa: Kisgyermekek játékos tornája

Leave a Reply