A legkedvesebb anyák napi versek

A legkedvesebb anyák napi versek

posted in: Anyák napja, Tavasz, Vers | 0

Összegyűjtöttem pár verset anyák napjára, amelyek számomra a legkedvesebbek. Remélem nektek is tetszenek! Ezúttal ugyan nem az anyukák feladata a verstanítás, mégis érdemes nektek is elolvasni és egy kicsit meghatódni rajta. Kedves óvónénik és apukák, ti pedig válogassatok belőle kedvetek szerint!


K. László Szilvia: Anyák napjára

 

Amikor én kicsi voltam,

csak sírtam és nevettem,

anyák napi köszöntőt még

nem ismertem egyet sem.

 

De mióta ovis vagyok,

okos vagyok, nagy vagyok,

megtanultam beszélni,

és köszöntőt is mondhatok.

 

Mégsem beszélek most sokat,

hiszen azt is tudom ám,

két puszimból, mosolyomból,

ért engem az anyukám!

 

 

Donászy Magda: Édesanyámnak

 

Te vagy a nap fenn az égen.

Én kis virág meseréten.

Ha nem lenne nap az égen,

nem nyílna ki a virág.

Virág nélkül de szomorú

lenne ez a nagy világ.

 Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek

 

Mikor járni tanítottál,

lehajoltál hozzám.

Azt súgtad, hogy: drága kincsem…

S megcsókoltad orcám.

 

Ölelgettél, cirógattál, ápoltad a lelkem.

Kedves szóval terelgettél

– bármi rosszat tettem.

 

Oly sok éjjel virrasztottál

kívánságom lesve.

Álmot hozó meséd nélkül

sose múlt el este.

 

Beszédre is tanítottál.

Szívesen mesélek.

Elmesélem e szép napon,

hogy szeretlek téged.

 

Ahogyan a barna mackók

szeretik a mézet,

Édes, drága jó anyácskám

úgy szeretlek téged.

 

anyák napi versek

 

B. Radó Lili: Köszöntő anyák napjára

 

Réges régen készülődünk erre a nagy napra,

hiszen ma van az esztendő legeslegszebb napja.

Hajnal óta anyut lessük. Ébred-e már? Hív-e?

Neki van a világon a legeslegjobb szíve.

Bizony nincs a naptáraknak mosolygósabb napjuk,

szobáját ma virágokkal telis-tele rakjuk.

Amit érzünk, amit szólnánk vidám dalba öntjük,

édesanyát énekszóval szívből felköszöntjük!

 

 

Mentovics Éva: Az én titkom

 

Megsúgok egy titkot halkan,

el ne áruld senkinek!

Kukkants be majd egyszer hozzánk,

hogyha nekem nem hiszed.

 

Szárnyait és angyalhaját

én láthatom, senki más,

nem lehet ő, csak egy angyal,

angyal bizony, nem vitás.

 

Este, mikor ágyba bújok

hozzám hajol, betakar,

mesét olvas – kettőt-hármat

– nem távozik egyhamar.

 

Kakaót főz, mikor reggel

felkelek az ágyamból,

az iskola kapujában

búcsúzóul átkarol,

 

aztán fürgén tovalebben

– s hogy ne sejtse senki meg,

angyalszárnya láthatatlan –

s embermódon elsiet.

 

Később, mikor otthon vagyunk,

fény rezdül a nyomában,

s újra csillan angyalhaja

ott, az esti homályban.

 

anyák napi versek

 

Mentovics Éva: Te is voltál kisgyerek

 

Hogyha éjjel rosszul alszom,

rúgkapálok, fölkelek,

elűzöd az álmaimban

ijesztgető szörnyeket.

 

Megnyugtat a közelséged,

ölelésed, mosolyod,

ám tudom, ha rosszat teszek,

ráncolod a homlokod.

 

Volt már néhány kópéságom

– vásott vagyok, mit tegyek?

De tudom, hogy megérted,

hisz’ te is voltál kisgyerek.

 

Neked is van édesanyád,

ő lett az én nagymamám,

s úgy hallottam, neki is volt

anyukája hajdanán.

 

Ő lenne most az én dédim,

s tudom, nagyon szeretne,

együtt gyúrnánk a hógolyót

kint a kertben telente.

 

Ünnepeljük őket is most,

s anyukákat, mamákat…

Ők nyújtanak meghitt otthont

nekünk és a családnak.

Szalai Borbála: Édesanya becéz engem

 

Így nevez, így becéz édesanya engem:

“Galambom! Csillagom! Édes pici lelkem!

Bogárkám! Violám! Harmatos virágom!…”

Ilyen szép kedves név nincs több a világon!

Töröm a fejemet, hátha akad mégis…

Ha meglelem, becézhetem édesanyát én is…

Leave a Reply